Így támogatta a Vatikán Amerikát Hitler ellen

Patricia M. McGoldrick, a londoni Middlesex Egyetem munkatársának kutatásai szerint, aki a brit titkosszolgálat által 1941. és 1943. között elfogott dokumentumokat vizsgálta, 1939-től „valódi pénzfolyam áradt a Vatikánból” Amerika felé. Állítása szerint a Szentszék komoly pénzeket fektetett amerikai kincstárjegyekbe, illetve a háború célkitűzéseit támogató angolszász nagyvállalatok részvényeibe, mint amilyen például a Rolls Royce, a United Steel, a Dow Chemical, a Westinghouse Electric, a Union Carbide és a General Electric.

Ezek a műveletek a 20 százalékát teszik ki annak az összegnek, amit a tanulmány kimutatása szerint a Vatikán az egyházmegyéktől, a hívektől és az egyházi szervezetektől összegyűjtött. A maradék 80 százalék az általános kiadásokat fedezte: a missziókat, a nunciatúrák és a szemináriumok működését, illetve a nehéz helyzetű országok egyházmegyéinek költségeit.

A Vallási Művek Intézete (IOR), azaz a Vatikáni Bank számlát tartott fenn a Manhattan Bank New York-i fiókjában a nácizmus alatt üldözött egyházak támogatására a háború teljes időszaka alatt, amikor a katolikus iskolákat, ifjúsági szervezeteket és médiát üldözték, a papokat és a szerzeteseket pedig internálták.

Az akció kulcsembere a pápa pénzügyi tanácsadója, Bernardino Nogara volt (a képen). „Azáltal, hogy több millió dollárt fektetett a legnagyobb amerikai és brit bankokba, hozzájárult a szövetségesek nácizmus elleni győzelméhez” – írja róla a L’Osservatore Romano. A vatikáni napilap azzal a megállapítással zárja cikkét, hogy „a második világháború pénzügyi története egyelőre ismeretlen és kevéssé tanulmányozott terület”.

La Croix/Magyar Kurír