Így telt a II. Vatikáni Zsinat első napja

A történelem valószínűsíthetően eddigi legnagyobb döntéshozó testülete, 2400  zsinati atya 1962. október 11-én, csütörtökön, a Boldogságos Szűz Mária istenanyaságának ünnepén (azóta boldog XXIII. János pápa emléknapja is) reggel fél kilenckor a Szent Péter téren a Scala regián jött le, jobboldali oszlopcsarnokánál, a Bronz-kapunál vonult be a tér közepére. Az ünnepélyes bevonulás háromnegyed órán át tartott; a beszámolók szerint eleinte felhős volt az ég, éjjel esett is az eső, de aztán kisütött a nap. A bevonulók a bíborosok, püspökök, apátok, prelátusok és más elöljárók voltak, no meg természetesen a menet végén a pápa, XXIII. János, a szakértők és más zsinati munkatársak nem vettek benne részt. A bazilika főbejáratánál a Szentatya kiszállt a seda gestatoriából és gyalog ment végig a középfolyosón, ha hihetünk Ralph M. Wiltgennek a zsinat történéről szóló könyvének, aminek címe: A Rajna a Tiberisbe ömlött.

A bevonulás után XXIII. János maga intonálta a Veni Creator Spiritust, majd ünnepélyes szentmise következett, amit Eugène Tisserant, a bíborosi kollégium feje celebrált a Szent Péter-bazilika konfesszió-oltáránál, amely „több órán át” tartott, és a szemtanúk szerint felettébb ünnepélyes volt, bár Yves Congar, a neves zsinati teológus megjegyzése szerint figyelmen kívül hagyta a liturgikus mozgalom és megújulás addigi eredményeit.

A mise után rögtön meg is tartották az első sessio első ülését, amelyen a pápa elmondta a zsinatot megnyitó, fél órás beszédét, amelyet a nyár óta írt, s amely úgy kezdődött: „Örül az Anyaszentegyház”.

Az első ülés után valószínűleg mindenki hazatért a szállására, de este a római fiatalok még tartottak a Szent Péter téren egy fáklyás imádságot.

Összesen 2860-an vettek részt a zsinaton, ebből 1060 püspök volt európai, 408 ázsiai, 451 afrikai, 1030-an jöttek az amerikai kontinensről, valamint 74-en Óceániából. Az atyák 39 százaléka volt európai, 18 százaléka dél-amerikai, 14 százaléka észak-amerikai, 3 százaléka közép-amerikai, 12 százaléka ázsiai, ugyancsak 12 százaléka afrikai és 2 százaléka óceániai. Észak-Korea, Kína és Vietnam nem képviseltette magát kommunista berendezkedése miatt, és a közép-európai államok püspökei is nehezen tudtak eljutni, de általában ezen országokból kijutott a püspökök közül néhány az ülésekre. A II. Vatikáni Zsinat megnyitó bevonulásán kétezer elöljáró vett részt. Ezekkel a számokkal érdemes összevetni, hogy a tridenti zsinatot, ahol harminc püspök volt jelen a megnyitáskor, összesen pedig körülbelül kétszázötvenen vettek rajta részt.

Amint Kránitz Mihály fogalmaz: a zsinatnak három fő feladata volt, amellett, hogy új szellemet akart hozni, elő kívánta segíteni a fegyelmi és tanbeli belső megújulást, a keresztény egységet és a világgal való párbeszédet. A zsinatot a Luce olasz tévé közvetítette.

Az első érdemi ülésre szombaton, 1962. október 13-án került sor.

SzG/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!