Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) a múlt hónapban egy villámhadjárat során elfoglalta Irak északi és nyugati területeit, köztük az ország második legnagyobb városát, Moszult. Pénteken a muzulmán mecsetek hangszóróin és röplapokon keresztül felszólították a keresztényeket, hogy szombatig hagyják el a várost, vagy térjenek át az iszlám hitre, és fizessenek különadót. A menekülőknek az ellenőrzőpontokon le kellett adniuk minden pénzüket és ékszerüket. Az ISIS szélsőséges fegyveresei felgyújtották a moszuli szír katolikus érsekségi palotát.
Louis Sako kirkuki káld katolikus érsek elmondta, hogy a keresztény családok a szomszédos kurd területek felé indultak. Hozzátette: Irak történelmében először fordul elő, hogy nem maradt számottevő keresztény közösség Moszulban. Vasárnapra alig néhányan maradtak a huszonötezres közösségből.
Ferenc pápa egyre növekvő aggodalommal tekint az iraki helyzetre: a keresztények túlélése bizonytalanná vált, holott csaknem 2000 éve élnek a területen. Július 20-án, vasárnap imádságra buzdította a Szent Péter téren összegyűlt híveket: „Kedves üldözött testvéreim, tudom, hogy mennyit szenvedtek, tudom, hogy mindenetektől megfosztottak benneteket. Veletek vagyok a hitben, veletek együtt hiszek Őbenne, aki legyőzte a gonoszt. És titeket, akik itt vagytok a téren, valamint akik a televízión keresztül csatlakoztok hozzánk, arra kérlek, hogy emlékezzetek meg imáitokban ezekről a keresztény közösségekről.”
Szemtanúk és a katolikus érsek is arról számolt be, hogy az Iraki és Levantei Iszlám Állam harcosai az elmúlt napokban N betűvel jelölték meg a keresztények házait. A Koránban ugyanis a naszara szóval jelölik a názáreti Jézus követőit.
Az események szemtanúi a helyi muzulmán lakosok, akik közül sokan megrendüléssel figyelik az eseményeket. Egy muzulmán csoport kezdeményezésére kampány indult: muzulmánok vonulnak az utcára papírlappal a kezükben, amelyre az van írva: „Iraki vagyok, keresztény vagyok.”
Vasárnap a bagdadi Szent György káld templom elé vonultak, majd a Facebookon is közzétették a demonstráció képeit. A káld keresztények a mise után csatlakoztak hozzájuk, együtt énekelték el a nemzeti himnuszt. Több muzulmán kijelentette: „Otthonom nyitva áll keresztény testvéreim előtt.” Sako pátriárka köszönetet mondott a kezdeményezésért, a remény jelének nevezte: „Szégyenteljes bűntett ártatlan embereket elűzni otthonukból, elkobozni minden vagyonukat csak azért, mert mások, mert keresztények. Az egész világnak tiltakoznia kell a gyalázatos akció ellen… Mi, keresztények szeretjük a muzulmánokat, testvérnek tekintjük őket. Nekik is ezt kell tenniük. Egyforma méltósággal rendelkezünk, ugyanazon ország polgárai vagyunk. Egyesülnünk kell, hogy megteremtsük az új Irakot. Köszönöm nektek, hogy van még remény.”
A tiltakozó demonstrációk jelzik ugyan a helyi lakosság keresztények iránti rokonszenvét, de az iszlám állam őrült kegyetlenségének nem vetnek véget. A tisztogatás egyre radikálisabb. Azzal akarják megakadályozni, hogy a keresztények Moszulban maradjanak, illetve visszatérjenek a városba, hogy bevezették a gizját, vagyis azt az adót, amelyet a nem muzulmánoknak meg kell fizetniük, ha ott akarnak élni. Négyszázötven dollárról van szó, ami Irakban a keresztények számára hatalmas összeg.
Egy muzulmán professzor, Mahmud Al ’Asali, a moszuli egyetem pedagógia tanszékének tanára nem értett egyet az erőszakos térítéssel és a gizja bevezetésével. Nyíltan kifejezte, hogy az iszlám vallás parancsaival nem egyeztethető össze ez az intézkedés. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam fegyveresei július 20-án meggyilkolták. Igazi bátorságról tett tanúságot, hiszen Irakban mindenki jól tudja, hogy aki kiáll a keresztények jogai mellett, azon bosszút állnak. Az iszlám szélsőségesek, akik a szíriai Rakka városában építették ki központjukat, számos emberjogi aktivistát kivégeztek az elmúlt hónapokban.
A menekülő keresztények utolsó reménysége a Ninivei-síkság, amely jelenleg kurd katonai megszállás alatt áll. A kurd gerillák egyelőre megvédték a területet az Iraki és Levantei Iszlám Állam fegyveresei ellen, de a helyzet drámai, mert a falvakban megszűnt a vízszolgáltatás, az egészségügyi rendszer pedig nem alkalmas a menekültek ezreinek ellátására.
Magyar Kurír
(tzs)
Kapcsolódó fotógaléria