In memoriam Palmüra

Háled Aszaád 82 esztendős szíriai régészt, a palmürai ásatások vezetőjét az Iszlám Állam terroristái lefejezték, testét felfüggesztették egy római oszlopra. A barbár kegyetlenség emblematikus fotóját hamarosan újabb hírek, képek követték Palmüra lerombolt ókori szentélyéről.

A Vatikáni Rádió olasz nyelvű adásában Alberto Savioli olasz régész – aki tizenöt éven keresztül dolgozott Szíriában, több helyszín mellett Palmürában is, jelenleg pedig Irakban végez kutatásokat – elmondta: „Az emberek Szíriában nem bírják tovább, rettegnek, és nem látnak maguk előtt jövőt. Évről évre egyre rosszabb a helyzet. Már semmiféle barbárság láttán nem lepődöm meg. A soknemzetiségű, békés Szíria sajnos már a múlté” – foglalta össze a helyzetet. Hozzátette, hogy az ország megszállt területein már négy éve bezártak az iskolák, vannak kamaszok, akik korábban angolul tanultak, de már fel sem ismerik a latin betűket. A Damaszkusz környéki falvakban két éve már, hogy gyermekek halnak éhen, az emberek gyökereket esznek, megeszik a macskát is.

Háled Aszaádot és családját Savioli személyesen ismerte: „A kultúra vértanúja, olyan ember, aki nem akarta elhagyni a várost, ahol mindig is élt, pedig tudta, hogy rossz vége lesz” – mondta a régészprofesszorról.

Az olasz Avvenire katolikus napilap beszámol róla, hogy Háled Aszaád élete felét a palmürai régészeti leletek tanulmányozásával és védelmével töltötte. Az ókori város múzeumát 1961-ben alapították, az ásatások során talált leletek nagy részét oda vitték. Mivel egy ideje már tartottak a szélsőségesek betörésétől, a régészek több száz szobrot ismeretlen helyen rejtettek el, mielőtt az UNESCO-világörökség e fontos helyszínét május 20-án elfoglalta volna az Iszlám Állam. Aszaádot egy hónapon át vallatták, valószínűleg meg is kínozták: azt akarták megtudni, hová rejtette el a dzsihadisták érkezése előtt Palmüra műkincseit. A kalifátus ekkor már hírhedt volt arról, hogy Irakban megsemmisítette az emberiség olyan értékeit, amelyeket az igaz hit ellenségei művének tartanak. 

Palmürában a római amfiteátrum már júliusban vérengzés színtere volt, akkor a szíriai hadsereg huszonöt katonáját végezte ki huszonöt fiatal, tizenéves terrorista. A mészárlás közönség előtt zajlott, az emberek a több ezer éves kőlépcsőkön ülve nézték végig. Félelmetes koreográfia: barbár vérontás olyan helyszíneken, amelyek nyugat és kelet több ezer éves kultúrájának bölcsőjét jelentik.

Alberto Savioli a Vatikáni Rádiónak elmondta, hogy az Iszlám Állam a műemlékek lerombolásával szimbolikus módon a közel-keleti államokat akarja megsemmisíteni, amelyeket nem ismer el. Szíriában és Irakban  a korábbi rezsimek eszközként használták a kultúrát, általa a hősi múlthoz kapcsolták önmagukat: az Iszlám Állam ezért is akarja megsemmisíteni a hagyományokat. 

Az Avvenire beszámol arról, hogy Palmürát már Krisztus előtt kétezer évvel említik asszír források, szerepel az Újszövetségben is. A „sivatag mátkája” néven volt ismert, oázisában oltották szomjukat a híres kereskedelmi útvonalon, a tömjénúton keresztül érkező karavánok tagjai. Palmüra – ahol Baál és más pogány istenek templomai álltak, majd a római birodalom is felépítette jellegzetes épületeit – a kultúrák kereszteződésének színtere: a perzsa, a görög-római és a nyugati kultúra él együtt tovább a kövek között. Az élet helye volt Palmüra, ahol bőséges forrás fakad a sivatagban, a porból felemelkedő élet jelképe. 

Ennek az örökségnek, évezredes szépségnek volt a szerelmese Háled Aszaád. Ez a nyolcvanegy éves ember, aki egész életét a palmürai kulturális örökség megőrzésének szentelte, jelképes alakja lett a kalifátus és a civilizált világ összecsapásának.  Élete árán is védte, óvta a számára oly drága kincset. Már jó ideje nyugdíjas volt, de szenvedélye volt a munkája, igyekezett menteni a szobrokat az oktalan, romboló erőszak és a dzsihadista fegyveresek elől.

Augusztus 18-án lefejezték, és egy oszlopra függesztve tették közszemlére: egy idős, bölcs ember lefejezett testét. Nem voltak tekintettel a korára sem. Jól előkészített üzenet ez, radikális tiltakozás minden ellen, ami érték a civilizált emberek közössége előtt. Ez az idős ember, a szépség és a kultúra szerelmese, a bátor tanúságtevő ott lóg az oszlopon, és a világ tehetetlenül szemléli, igyekszik nem érteni az üzenetet – állapítja meg az Avvenire újságírója.

Forrás: Avvenire.it, News.va

Fotó: Ilfattostorico.com, Huffingtonpost.com, en.Wikipedia.org, Ibtimes.co.uk, Avvenire.it

Magyar Kurír
(tzs)