Ioan Robu érsek lelkiismeret-vizsgálatra szólított a bukaresti tragédia helyszínén

Románia lakosságát még mindig sokkolja az október 30-án, pénteken történt tragédia, amikor tűz ütött ki a bukaresti Colectiv klubban, s az ott szórakozó több száz ember nem tudott idejében kimenekülni az egyetlen használható kijáraton: huszonhatan a helyszínen, öten pedig a kórházba szállításuk után vesztették életüket, 136 embert továbbra is égési sérülésekkel és füstmérgezéssel ápolnak a bukaresti kórházakban, közülük csaknem harminc állapota válságos.

Médiajelentések szerint a Colectiv klub tulajdonosai egy 80 ülőhellyel rendelkező terem működtetésére kaptak egy évvel ezelőtt engedélyt a kerületi polgármesteri hivataltól. A törvény értelmében csak a 100 főnél nagyobb befogadóképességű vendéglátóhelyeknek kell külön tűzrendészeti engedélyt kérniük. A Colectiv klubban rendszeresen tartottak olyan koncerteket, amelyeken több százan vettek részt. A klubnak nem volt tűzrendészeti engedélye, a teremben nem voltak vészkijáratok. A mennyezetre sem építették be az előírt füstérzékelős automata oltóberendezéseket, sőt, a hangszigetelés – feltehetően takarékossági okokból – gyúlékony anyagból készült.

A tragédia után a román kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, Klaus Iohannis román államfő „Az Érdemért” nemzeti érdemrend lovagi fokozatát adományozta post mortem a pénteki bukaresti tűzvész két áldozatának, Claudiu Petrének és Adrian Ruginának annak a bátorságnak, önfeláldozásnak és odaadásnak az elismeréseként, amellyel megpróbálták mások életét megmenteni sajátjuk feláldozása árán.


A tragédia országszerte hatalmas szolidaritást keltett; több ezer embert arra indított, hogy vért adjanak, sőt felajánlják saját bőrüket a súlyos égési sérüléseket szenvedett áldozatoknak. Ezzel szemben egyes egyházi megnyilvánulások megütközést keltettek. Sokan visszásnak tartják, hogy az eset kapcsán nem nyilvánult meg Dániel pátriárka, a román ortodox egyház vezetője, több ortodox pap nyilatkozata pedig – miszerint a fiatalok ne járjanak sötét szórakozóhelyekre, rockzenére szórakozni, a tragédia „Isten büntetése” – általános közfelháborodást keltett. Mindezen megnyilvánulások nem szolgálják a tragédia mögött húzódó súlyos társadalmi kérdésekkel, mint a korrupcióval, az egészségügy kritikus helyzetével való szembenézést.

Ebben a közegben jelentős gesztus volt, hogy a Romániában kisebbségben lévő Román Katolikus Egyház vezető püspöke, Ioan Robu  lerótta kegyeletét a tragédia helyszínén. A bukaresti érsek gyertyát gyújtott, letérdelt, és imádkozott az áldozatokért és szeretteikért.


A román püspöki konferencia elnöke megemlékező beszédében hangsúlyozta: „Azt hiszem, mi, az egyházak, nem tettünk eleget az elmúlt huszonöt évben annak érdekében, hogy változtassunk gondolkodás- és cselekvésmódunkon. Nagyon könnyen napirendre térünk a mulasztások, a korrupció felett,  nem vesszük ezeket figyelembe, pedig lám, tragédiához vezethetnek. Nem emeltük fel szavunkat a hazugsággal, a korrupcióval, a közömbösséggel, a hanyagsággal szemben, holott ezek végzetesek lehetnek.”

„A katolikus egyház könyörgött azokért, akik életüket vesztették ezen a helyszínen, és hozzátartozóikért, akik szenvednek. Ezekkel a gondolatokkal érkeztem ide, hogy imádkozzunk azokért, akik eltávoztak ebből a világból, és azokért, akik itt maradtak. Isten bocsánatát kértem azért, hogy lényegében nem tettünk semmit az ellen, hogy egy ilyen dolog megtörténhessen, hogy nem tettünk semmit azért, hogy Románia másmilyen legyen. Este azt mondtam, hogy mindannyiunknak szégyellnünk kellene magunkat, a kormánynak, az állami intézményeknek, az egyházaknak, hogy az elmúlt huszonöt évben nem változtattunk semmit ezen az országon. Bocsánatot kell kérnünk azoktól, akik meghaltak, és utána imádkozhatunk. Isten irgalmát kértem azoknak, akik meghaltak és azoknak, akik életben maradtak; hogy az örök világosságot adja meg az eltávozottaknak, és vigasztalja meg az itt maradottakat” – zárta beszédét Ioan Robu, Bukarest érseke.

Fotó: Catholica.ro

Catholica.ro/Magyar Kurír
(ki)