Izraeli válaszfal Betlehem és a Cremisan völgy közé

Kitekintő – 2013. április 27., szombat | 16:05

Az izraeli bíróság szentesítette a Betlehemet Beit Jalától elválasztó fal egy újabb szakaszának építési terveit. Amennyiben a legfelsőbb bíróság nem változtatja meg az ítéletet, a fal több falut is el fog vágni a Cremisan völgytől, ami több mint ötven keresztény családot és két szalézi közösséget is súlyosan érintene.

Az izraeli bíróság jogosnak ítélte a Cremisan völgyben húzódó válaszfal egy további szakaszának megépítését, jelentette április 26-án a Jeruzsálemi Szent Ivó Társaság. Egy izraeli fellebbviteli különbizottság vizsgálta az ügyet, döntött a földek kisajátításáról, és jóváhagyta a tervezett fal nyomvonalát, mely ketté fogja vágni a völgyet – áll a katolikus szervezet közleményében. A terv a völgy több földbirtokosát, és két szalézi kolostor nővéreit is hátrányosan érinti. A földbirtokosok és a nővéreket képviselő Szent Ivó Társaság a terv ellen keresetet nyújtott be, melyet azonban a különbizottság elutasított.

A beit jalai palesztinok több mint száz éve művelnek szőlőt a Cremisan völgy lankáin, melyből többek között misebort is készítenek. Az izraeli válaszfal, melyet a palesztinok csak „apartheid falként” emlegetnek, elválasztaná Betlehemet, Beit Jalát és a környező falvakat a völgytől, mely a fal izraeli oldalára kerülne. A környéken lakó palesztinok úgy vélik, a fal egyik célja kifejezetten az, hogy megfossza őket a földjeiktől, és azzal vádolják Izraelt, hogy előre eltervezte a Betlehemmel határos területek elcsatolását, és ezzel a Palesztinához tartozó Betlehem elszigetelését a tőle csupán öt kilométerre fekvő Jeruzsálemtől.

2012. októberben a Szentföldi Katolikus Püspökök Közgyűlése nyíltan elítélte a tervet, rámutatva, hogy az építendő fal súlyosan érintené „ötvennyolc beit jalai keresztény család életét, akik megélhetését ezek a földek biztosítják”. A fal megépülése két, 1891 óta itt élő szalézi közösségre nézve is súlyos következményekkel járna, akik iskolát működtetnek a területen. A hozzájuk járó 400 diák a projekt megvalósulása esetén „arra lenne kárhoztatva, hogy gyermekéveit egy falakkal és ellenőrző pontokkal körülvett szabadtéri börtönben töltse el”.
A Nemzetközi Bíróság 2004. július 9-i ítéletében a falat jogtalannak minősítette, és a lebontására szólított fel, amely állásfoglaláshoz az ENSZ Közgyűlése is csatlakozott. Izrael azonban biztonsági okokra hivatkozva ragaszkodik az építményhez. A Cremisan völgyet művelő gazdák 2006 óta küzdenek földjeik megtartásáért. A mostani ítélet után egyetlen esélyük a legfelsőbb bíróság maradt.

La Croix/Magyar Kurír