Szeptember 4-étől Magyarországon is elindult a HOSPES elnevezésű, menekülteket segítő jezsuita program. Forrai Tamás magyar tartományfőnök bevezetőjében megosztotta a sajtó képviselőivel, hogyan látja a hazai és az európai helyzetet. Véleménye szerint a válsággal küzdő Európát traumaként érte a menekültválság, amelyre nem tudott megfelelő választ adni, ez a felkészületlenség pedig fokozta az ideérkező menekültek tragédiáját. Forrai Tamás fontosnak tartja, hogy megértsük a helyzetet, reflektáljunk rá, imádkozzunk: és hogy a reflexióból, imából aztán rövid és hosszú távú tervek szülessenek. Hozzátette, hogy komolyan kell venni az emberek félelmét, ugyanakkor fontos meglátni két dolgot: a jelen helyzetben büszkék lehetünk arra, amit a civilek tettek a menekültekért; vannak előttünk pozitív példák a múltból (zsidók, lengyelek befogadása a második világháború előtt és alatt) és a jelenben is (például a roma integráció).
Nehéz jól segíteni – állapította meg a tartományfőnök, aki azt tartja a legfontosabbnak, hogy hálózatokat építsenek ki a segítő szervezetek részvételével. Közös európai feladat a sok menekült szétosztása az országok között – állapította meg, és kifejezte reményét, hogy új, reális megoldások születnek majd, nyíltabb lesz a kommunikáció, és az így az állami struktúrákat kiegészítve tudják majd segíteni az integrációt.
Jean-Marie Carriére francia jezsuita, a program európai vezetője elmondta, hogy tizennégy országban vannak jelen Európában. A jelenlegi válság idején főként étellel, gyógyszerrel, szükségleti cikkekkel, internet-hozzáféréssel, telefonálási lehetőség megteremtésével segítik a menekülteket. Európai szinten fontosnak tartják megteremteni az EU területére való legális belépés lehetőségét és a megfelelő jogi védelem biztosítását, humanitárius vízum kibocsátását. Egyéni szinten szorgalmazzák a személyes találkozást, beszélgetést a menekültekkel, amiből konkrét megoldások születhetnek. Evangéliumi érték a vendégszeretet – hangsúlyozta Jean-Marie Carriére. – Meg kell vizsgálni, hogy az egyes országok adottságai a vendégszeretet mely formáit teszik lehetővé – tette hozzá.
Forrai Tamás megerősítette a személyes találkozás fontosságát, és emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa prófétai hangon szól: első apostoli útja Lampedusa szigetére vezetett, és azóta is folyamatosan a konkrét találkozásra buzdítja a híveket. Felhívta a figyelmet a Szentatya másik fontos felszólítására: az egyház tulajdona arra való, hogy használjuk.
Újságírói kérdésre válaszolva a magyar tartományfőnök elmondta, hogy a keresztények aggodalmait komolyan kell venni, de nem szabad gerjeszteni a félelmet. Ferenc pápa, miközben a befogadásra buzdít, reálisan gondolkodik, bírálja a keresztényüldözést, és elítéli az iszlám agresszív formáit. Forrai Tamás megdöbbentő gyengeségnek nevezte, ahogyan Európa reagál a krízisre, ugyanakkor lehetőséget is lát ebben, hiszen egy közösség a válság idején tapasztalja meg, miben rejlik az ereje – hangsúlyozta.
A sajtótájékoztatót követően megkérdeztük Jean-Marie Carriére-t, milyen gyakorlati tevékenységet végeznek azokban az országokban, amelyekben már hosszabb ideje működik a jezsuita menekültszolgálat. A program vezetője a konkrét lépésekről szólva hangsúlyozta, hogy amikor a menekültek megérkeznek, a legfontosabb az alapvető szükségletek kielégítése: étel, tisztálkodási lehetőség, orvosi ellátás biztosítása. Az olasz Astalli Központban kezdetben csak ebédet osztottak a menekülteknek. Az étkező fontos találkozási pont: a menekülteket úgy tudják megismerni, ha beszélgetnek velük, akkor derül ki, mit tudnak tenni értük. Ha valakinek gondja van a szállással vagy a hivatalos ügyek intézésével, akkor ebben segítenek. Franciaországban vannak a segítői hálózatban olyan családok, intézmények, melyek négy-hat hétre vendégül látják a menekülteket. Ez nagyon szép tapasztalat, maguk a befogadó emberek is megváltoznak a találkozás, megismerés élményétől. Az első és legfontosabb dolog tiszteletben tartani az embert – hangsúlyozta Carriére.
Nagyon fontos része a központ munkájának az önkéntesek tevékenységének koordinálása, hogy az első, érzelmi indíttatású reakciót követően szervezett módon tudjanak bekapcsolódni a segítő munkába. Az integráció folyamata később kezdődhet, nehéz és hosszadalmas folyamat. A menekültszolgálat vezetője megosztotta saját tapasztalatát: kongói menekültekkel dolgozott Dél-Franciaországban, építőipari munkásokká képezték ki őket. Nagyon hosszú folyamat volt, sok energiát igényelt, de szép eredménye lett.
Jean-Marie Carriére optimista, úgy véli, lehetséges a befogadás és az integráció. Nemcsak nagylelkűség, hanem önbizalom kérdése is, hogy meg tudjuk-e valósítani; bízunk-e a saját képességeinkben. Magyarország képes rá – hangsúlyozta, majd hozzátette: az első, érzelmi reakciónak át kell alakulnia konkrét, szervezett cselekvéssé.
Fotó: Lambert Attila
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria