Új könyv jelent meg Pázmány Péter érseki kinevezéséről és ifjúkori éveiről

Pázmány Péter alakja, egyházkormányzati, irodalmi és politikai működése, valamint mindezek hatása már a 19. század óta történészek generációit sarkallta kutatásra. Ennek ellenére a Pázmány-kutatásban kialakultak bizonyos, a mai napig megoldatlan problémakörök. Ilyennek számított az érseki kinevezés problémája, valamint Pázmány ifjúkorának évei: a családi háttér, a felmenők személye, a katolizálása időpontja és helye. Tusor Péter Kánoni kivizsgálás Pázmány Péterről. Családja, katolizálása, misszionálása (A Pázmány–Tholdy archívum irataival) című könyve e kérdésekre ad választ.

A szerző nyilvános egyetemi előadás keretében ismertette fontosabb eredményeit.

A könyv a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat (online elérhető ITT) keretében látott napvilágot, és a nagy nevű barokk prímás kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvét közli latin és magyar nyelven, terjedelmes elemző tanulmányt kapcsolva ahhoz. A száz oldalt meghaladó forrásanyaghoz kapcsolódó tekintélyes, közel kétszáz oldalas analízis a történeti kutatást több mint száz éve foglalkoztató kérdéseket boncolgat: részletesen bemutatja Pázmány családi viszonyait, katolizálásának körülményeit és missziós tevékenységét.

A biográfiai, proszopográfiai és genealógiai jellegű kötet azt mutatja be, hogy a frascati Villa Aldobrandini levéltárában megtalált kánoni kivizsgálási eljárás jegyzőkönyve milyen mértékben hasznosítható. Ezt egészíti ki az esztergomi Prímási Levéltárban szétszórva található Pázmány–Tholdy család archívumának feldolgozása. Eme iratok az 1570-es-80-as évek Váradjának és környékének, például a Pázmányok birtokaként számon tarott Panasz falu világába vezetnek el. Az ekkorra már egy-két évtizede protestáns, református többségű vidék középnemességének mindennapjai elevenednek meg, az a miliő, melyben Pázmány Péter gyerekként élt, kolozsvári diákként vissza-visszatért, mielőtt 18 évesen végleg elhagyta volna szülőföldjét. Ennek köszönhetően feltárulnak előttünk a Pázmány-család ősei, a családon belüli perek, a feltörekvő apa, Miklós birtokszerzései, hatalmaskodásai, a család anyagi viszonyai. Emiatt jobban megérthetjük a későbbi érsek, majd bíboros egyes cselekedeteit, azok motivációit, sőt, a Bocskaiakhoz és Bethlenekhez fűződő kapcsolatát is tovább tudjuk árnyalni.

Forrás és fotó: Kanász Viktor/MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Magyar Kurír

Gedő Ágnes újonnan megjelent és most Rómába érkezett könyvéről kérdezte Tusor Pétert a Vatikáni Rádióban. Az interjú meghallgatható ITT.