Kár lenne kihagyni! – Várják a pályázókat a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Programra

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A programokról

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2013-ban indította el a Kőrösi Csoma Sándor Programját azzal az alapvető céllal, hogy ösztöndíjasok kiküldésével közvetlenül segítséget tudjanak nyújtani a diaszpóra magyarságának, támogassák közösségi és kulturális életüket, fejlesszék a magyar nyelvismeretet. A program nagy sikert aratott már az első évben, így évről évre bővült az ösztöndíjasok száma – ma már százötvenen teljesítenek szolgálatot. A jó eredményeknek köszönhető, hogy az államtitkárság 2015-ben elindította a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor Programot, amely nagyjából az egykori monarchia területét öleli át. E program alapvető célja, hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse, segítse a már meglévő közösségeket. Cél, hogy ezáltal elkezdődjön a közösségi hálózatok kiépítése, és első körben lassítsa, hosszú távon megállítsa és visszafordítsa a magyarság számarányának csökkenését. A kiküldött „nagykövetek” száma itt is bővült: mostanra 75 főre nőtt a szórványba kiküldöttek száma.

Minden évben március táján hirdeti meg a Miniszterelnökség az ösztöndíjas pályázatot. Jelentkezhetnek mindazok, akik megfelelnek a feltételeknek, egyebek mellett beszélnek angolul vagy az adott fogadó ország nyelvén, és szívesen töltenének külföldön több hónapot. Ez a lehetőség most is nyitott, egészen március 25-ig lehet pályázni!

Új impulzusokkal gazdagítani a közösséget

Tavaly volt újdonság, és idén is meghirdették az egyházi ösztöndíjas helyeket. Hogy ez mit is jelent, megkérdeztük két jelenleg is szolgálatot teljesítő fiataltól, Taczman Andreától, aki Münchenben a Magyar Katolikus Egyházközséget segíti munkájával, és Ráksi Lajostól, aki a mannheimi Németországi Magyar-ajkú Protestáns Gyülekezetek Szövetségénél végzi szolgálatát.

Taczman Andrea hitben nevelkedett, római katolikus, vidéki nagycsaládból származik, felnőve pedig a keresztény hit közösségi gyakorlásának különböző formáit ismerte meg. A nagyváradi születésű Ráksi Lajos Kolozsvárott végzett a Protestáns Teológiai Intézetben, református lelkész szakon.

S. Zs: Milyen feladatai vannak egy egyházi ösztöndíjasnak?

T. A.: Sokféle. Esetemben egy része irodai munka, valamint fordítás, lektorálás és szerkesztés. Az a tapasztalatom, hogy az események hirdetésére és terjesztésére már nem mindig marad kellő energia, kapacitás az Egyházon belül, így foglalkoztam ezzel is, és ide sorolnám a kapcsolattartást és híradást is az anyaország felé. Rendezvényszervezés terén is vannak feladatok. Az új rendezvények szervezését kiemelten fontosnak tartom, mert az ösztöndíjas feladatát leginkább abban látom, hogy új impulzusokkal, kezdeményezésekkel és programokkal gazdagítsa a közösség életét.

R. L.: Elsődleges és legfontosabb feladatom azokban a városokban, ahol a fogadószervezetem működik, az ott élő magyarok megszólítása, közösséggé kovácsolása, számukra rendszeres istentiszteletek és ünnepi műsorok szervezése, a felmerülő kazuáliák (keresztelés, temetés, esketés) elvégzése, lelkigondozás. Emellett a helyi magyarság életével kapcsolatos cikkek és videobeszámolók készítése, internetes felületek kezelése, általában a fogadószervezetem munkájának segítése.

S. Zs.: Mit adhat az ösztöndíjas időszak az embernek személyesen?

T. A.: Nagyon sok értékes kapcsolatot, sok új barátságot és ismeretséget. Különböző készségeim is fejlődtek, például rendezvényszervezés, együttműködés terén. Megtanultam egy teljesen új közegben feltalálni magamat, felismerni helyzeteket, meglátni igényeket, és ahhoz képest kialakítani az én válaszaimat úgy, ahogyan a legjobban tudok segítségére lenni a közösségnek.

R. L.: Új kihívásokat, jobb önismeretet, sikerélményeket, új ismerettségeket, sőt barátságokat.

S. Zs.: Miért jelentkezzen, mire számíthat egy új pályázó?

T. A.: Ajánlom a lehetőséget mindenkinek, aki szeret emberekkel dolgozni, szeret együttműködni és szereti a kihívásokat. Nagymértékű rugalmasságra van szükség, mert nem biztos, hogy arra van igény és az a célravezető, ahogy én kitaláltam és terveztem a dolgokat. Fontos, hogy ne „ajtóstól rontson az ember a házba”.

R. L.: Aki a világ bármely pontján ösztöndíjas lehet, az mindenképpen gazdagodni fog. Kipróbálhatja, mire képes, hogyan tud a kihívásoknak eleget tenni. Másrészt új országokat, kultúrákat ismerhet meg, ahol az adott diaszpóraközösség él. Harmadsorban a helyi közösségek nagyon hálásak, ez pedig lelkiekben erősíti az embert. Emellett új emberi kapcsolatok, barátságok is születnek.

A pályázók köre – elvárások

Pályázó lehet az a 20. életévét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár, akinek közép- vagy felsőfokú végzettsége van, kiemelkedő és a magyar szórvány számára hasznosítható szakmai felkészültséggel rendelkezik, közösségszervező, hagyományőrző vagy más közösségi tevékenységekben aktívan részt vett. Elvárt az angol nyelvtudás, illetve a célország nyelvének ismerete előny jelent. Jelentkezhet ösztöndíjasnak az is, aki kettős állampolgár, tehát adott állampolgársága mellett megszerezte a magyar állampolgárságot.

Sokféle motiváció hajthatja a jelentkezőket, a visszaérkező ösztöndíjasok általában arról számolnak be, hogy életük soha el nem felejthető élménye a kint töltött időszak. A fogadószervezetek igen sokféle közösséget jelentenek, de abban mind egységesek, hogy örömmel és szeretettel várják az óhazából vagy anyaországból érkező ösztöndíjasokat. Ahogy az egyik ösztöndíjas fogalmazott: a kint élő magyaroknak ők Magyarországot jelentik, egy valódi és közvetlen kapcsolatot.

Milyen képességekkel és tudással érdemes jelentkezni? A legfontosabb a nyitottság, a közösségszervezői tapasztalat, hiszen egy ismeretlen környezetben egy közösséggel, annak minden tagjával, idősebbekkel és fiatalokkal jól működő kapcsolatot kell kialakítani. Általában, akinek van a cserkészet területén elsősorban szervezői, vezetői tapasztalata, az valószínűleg itt is helyt tud állni.

Sokfélék a külhoni magyar közösségek, sokféle területen várnak segítséget. Rendezvényszervezés, cserkészet, magyarnyelv-oktatás, néptánctanítás, magyar népdal vagy valamilyen hangszeres oktatás a leggyakrabban keresett, de volt már, hogy könyvtárrendezéshez kerestek ösztöndíjast egy szervezettől. A program ösztöndíjasai szinte felsorolhatatlanul sokféle program szervezésében közreműködtek már eddig is, többek között folklórfesztiválok, nyelvtanfolyamok, népművészeti táborok, szüreti mulatság, bibliai vetélkedő, könyvbemutatók, filmfesztivál, kiállítások és gasztronómiai vásárok megrendezésében. Az ösztöndíjasok közül sokan hasznosították néptáncos, illetve zenei tudásukat is. Segítettek abban, hogy táncházak indulhattak el olyan településeken, ahol már régen nem volt ilyen rendezvény; magyar kórustalálkozók és fellépések szerveződtek több településen. Emellett rendszeresen hírt adnak munkájukról a két program honlapjain, Facebook-oldalán, YouTube-csatornáján és Instagram-oldalán.

A két program szolgálati ideje részben eltérő.

A Kőrösi Program északi féltekén zajló programjának kint töltendő időszaka 9 hónap, amely 2019 szeptembertől 2020 júniusáig tart. A Kőrösi Program déli féltekén lévő célterületei 6 hónapos időtartamra várnak ösztöndíjasokat: 2019. június és december közötti időszakra.

A Petőfi Program kint töltendő időtartama 9 hónap, amely 2019 szeptembertől 2020 júniusáig tart.

Mindkét program szerves része a kiutazást megelőző felkészítési időszak, valamint a program végén egy zárókonferencia.

A Kőrösi Program 150 ösztöndíjast vár, ebből 30 egyházi ösztöndíjast, a Petőfi Program 75 ösztöndíjast tervez kiküldeni a szórványba.

Pályázati feltételek

A pályázat benyújtásának határideje 2019. március 25. A jelentkezésnél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy csak postai úton lehet beküldeni a pályázatot, és a küldeménynek legkésőbb április 2-ig be kell érkeznie.

Minden további részlet elérhető a következő honlapokon: www.petofiprogram.hu, www.korosiprogram.hu, www.nemzetiregiszter.hu.

Suhajda Zsuzsanna

Az írás a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága fizetett hirdetése.