Katolikus kiadók (12) – Ecclesia Szövetkezet

– Az Ecclesia Szövetkezet igen nehéz időszakban jött létre, amikor a szerzetesrendek és a katolikus könyvkiadók többségét is a kommunista hatalom feloszlatta. A Szent István Társulat mellett a szocializmus negyven esztendeje alatt szinte végig az Ecclesia volt az egyetlen katolikus kiadó. Melyek voltak az 1950-1990 közötti időszak könyvkiadói tevékenységének főbb jellemzői?
– A kommunista diktatúra hatalomra kerülését követően az akkori hatalom államosította az egyházi szerekkel kereskedő üzleteket. Az Ecclesia Szövetkezet az egyetlen felhatalmazott egyházi kegytárgykereskedésként működött, valamint a Szent István Társulat mellett könyvkiadással is foglalkozhatott. Az ötvenes években szerény volt a kiadói tevékenysége. Az Ecclesia működéséhez az idős papok emlékezetében hozzáfűződik a békepapi mozgalom, de valójában a hetvenes évektől kezdve elég erőteljesen függetlenedett a szövetkezet ettől az irányzattól, a nyolcvanas években pedig már egy prosperáló, igazi könyvkiadóvá nőtte ki magát. Megjegyzem, az Ecclesia a legsötétebb ötvenes években sem adott ki olyan könyvet, amely összeegyeztethetlen lett volna a katolikus egyház hitével vagy erkölcsi tanításával. Inkább azt mondanám, hogy a békepapi mozgalom vezető egyéniségei időnként prédikációs gyűjteményeiket is kiadatták az Ecclesiával. Nem állíthatjuk, hogy jelentős sikerük lett volna ezeknek, de az egyik könyvnek van egy nagyon nagy erénye. Szörényi Andor egykori biblikus professzor a Biblia világa című, vaskos kötetét az Ecclesia adta ki, s ez a mű a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején tankönyv volt a Hittudományi Főiskolákon. Szörényi professzor feldolgozta a kor legjelentősebb biblikus eredményeit. A szocializmus utolsó évtizdében az Ecclesia évente 34-36 könyvet adott ki, összesen több mint 300 ezer példányban. Ezek között természetesen voltak olyan könyvek is, amelyek többször is megjelentek, így Kempis Tamás Krisztus követése, vagy Bánk József Szentségimádás könyve. Fontos megemlíteni, hogy a zsinat szellemében Keszthelyi Ferenc, később váci püspök, Szabó Géza kanonok és Csépány László a II. Vatikáni Zsinat tanítására támaszkodó imakönyvet készített, Párbeszéd Istennel címmel, és ez a hetvenes évek kezdetétől folyamatosan jelen van a magyar imakönyv „piacon”, már a tizenegyedik kiadásnál tart. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az Ecclesia életében volt egy különösen sötét korszak, 1957 és 1960 között egy-egy könyv kiadását engedélyezte csupán az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH). 1960-tól kezdve azonban évről évre növekedett a kiadványok száma.

– Melyek voltak a szocializmus évtizedeiben az Ecclesia legsikeresebb kiadványai?
– Mindenképpen meg kell említeni R.A. Moody Élet az élet után című könyvét, amely a klinikai halált, illetve a halál-élményt túlélők vallomásaiból összeállított kötet, amely nagyon sokszor megjelent. Magyarországon a könyvkereskedés történetében nem fordult még elő, hogy az emberek éjszaka álljanak sorban egy könyv megszerzéséért. Moody könyvével megtörtént ez a szinte hihetetlen dolog, éjszaka hosszú sor kígyózott az Ecclesia és a Kárpátia előtt, többszázan tolongtak, hogy hozzájuthassanak a könyvhez. Sajnos a történethez az is hozzátartozik, hogy egy kalózkiadó a Moody-könyvet egy az egyben eltulajdonította, noha a magyar kiadás joga az Ecclesiát illeti, és bizony egy bírósági végzéssel kellett érvényt szereznünk a jogainknak. Ugyancsak nagyon kedvelt az olvasóink körében a közelmúltban elhunyt kiváló irodalmi vezetőnk, Víz László A torinói halotti lepel és korának meghatározása című könyve, amely legalább tíz kiadást megért. Az Ecclesia Szövetkezet adta ki Szántó Konrád A Katolikus Egyház története című, monumentális, háromkötetes monográfiáját. Ezt erkölcsi kötelességének tartotta az akkori vezetés, én mint lektor vettem részt a több évig tartó kiadási munkálatokban. Az Ecclesia nagyszerű regényeket jelentetett meg, így például Farkas László A Messiás, a lengyel Ján Dobraczynski József, az ács, a német Anne von Krane Mária Magdolna, vagy az ugyancsak német Louis de Wohl Isten kalandora című regényét, ez utóbbi Xavéri Szent Ferenc életét dolgozza fel. Az szeptemberben boldoggá avatott Salkaházi Sáráról is az Ecclesia adott ki először átfogó életrajzot, Mona Ilona és Szeghalmi Elemér monográfiáját. Arról sem szabad elfelejtkeznünk, hogy Gál Ferenc, Bolberitz Pál és más neves teológusok is állandó szerzői, lektorai voltak az Ecclesia Könyvkiadónak.

– Az Ecclesia Szövetkezet a szakrális műtárgyak bizományi értékesítésével és zeneműkiadással is foglalkozik…
– Igen, a szakrális műtárgyak bizományi értékesítése 1984-től lendült fel és legális keretek között bonyolítjuk a kisebb és közepes értékű szakrális műtárgyak addig sokszor illetéktelenek által űzött kereskedelmét. 1985-től megkezdtük a korábban csak néhány kotta kiadásával képviselt zeneműkiadást. Az említett évben és a következőkben több hanglemezt adtunk ki, Sillye Jenő Kristályóriás című húsvéti oratóriumát, majd a következő években a Magyar Rádió Fúvósötösének Ave Maria és Gloria című kislemezét, Kincses Veronika operaénekesnő közreműködésével, aztán a Laudate pueri című, az Egyetemi-templom ének-és zenekarának lemezét, majd egy Mozart-litániát és Jeremiás siralmait, továbbá a taizéi énekeket tartalmazó lemezeket.

– A rendszerváltozást követően mennyiben változott a kiadói tevékenységük?
– 1990-től a kiadó teljesen szabadon döntheti el, hogy mit ad ki, de egyszeriben rengeteg katolikus könyvkiadó jött létre, vagy kezdte meg újra a működését, a felvevőpiac viszont szűk volt, és ma is az. Magyarországon jelenleg túltermelés van a könyvkiadás területén, közel száz kiadó foglalkozik vallásos könyvek megjelentetésével. Ezért az Ecclesia az elmúlt években már csökkentette kiadványainak a számát, évente tíz-tizenöt kötet megjelentetését tervezzük. Az Ecclesiának természetesen a továbbiakban is meglesz a helye a magyar katolikus könyvkiadás területén. Kiadási elveink nem fognak sokat változni, vagyis a nagyközönségnek szóló vallásos műveket szándékozunk megjelentetni a jövőben is. Elsősorban a plébániai tagságot felvállaló híveket próbáljuk ellátni lelki táplálékkal, s ebbe beletartoznak a különböző mozgalmak is. Így például az elmúlt években a rózsafüzér imádkozása kapcsán nagyon sok rózsafüzér társulat jött létre, s az ilyen jellegű, Szűz Mária kultuszát hirdető könyvekre is nagy igény van, fiatalok részéről is. A jövőben még az eddigieknél is gondosabban fogjuk kiválogatni a kiadásra szánt könyveket, s a példányszámot is annak figyelembe vételével állapítjuk meg, hogy rentábilis legyen, mert ma már egyetlen kiadó sem dolgozhat raktárra. Éppen ezért az olyan könyveket, amelyek magasabb teológiai igényeket elégítenek ki, alacsonyabb, azokat pedig, amelyek nagyobb olvasótáborra számíthatnak, nagyobb példányszámban fogjuk kiadni. Ez ötszáz-kétezer közötti példányszámot jelent.

– Melyek voltak az elmúlt évek legnépszerűbb kiadványai?
– Nagyon népszerűek Jáki Szaniszló Templeton-díjas, kiváló tudománytörténész bencés szerzetesnek a könyvei, A szűzi szülés és a tudomány születése; A tudomány Megváltója; Isten és a Nap Fatimában; Isten és a kozmológusok; A papi cölibátus teológiája. Az ő műveinek a kiadásával az Ecclesia úttörő szerepet vállalt, mert az első tíz könyvét magyarul a Szövetkezet jelentette meg. Ugyancsak mi adtuk ki először Henri Boulad jezsuita atya könyveit, többek között Jézus napjainkban; Sámuel… Sámuel; Minden kegyelem; A szív okossága. Ezek igazi sikerkönyvek, több kiadásuk is elfogyott. Nagy siker volt a Kicsinyek szentmiséje című képeskönyv, amit a négy-ötéves kisgyermekek kezébe adhatnak a szülők, amikor szentmisére viszik őket. A jubileumi, kétezredik esztendőben adtuk ki a Mikes Kiadóval együtt A Magyar Egyház évezrede című, reprezentatív kötetet, amely igen sikeres volt, ma már legfeljebb a raktárak mélyéről lehet egyet-egyet előszedni a gyűjtők számára. (A könyv szövegét Török József írta, a fotókat pedig Legeza László készítette – a szerk.)

– Milyen új kiadványok megjelentetésére gondolnak a közeljövőben?
– Terveztük Louis de Wohl Sienai Szent Katalin életéről írt regényének a közeljövőbeli kiadását, de mivel más Sienai Szent Katalinról szóló könyv is van jelenleg a piacon, egy kicsit eltoltuk a megjelenés idejét. Egy biztos: a katolikus ifjúsági irodalom kiadásával kiemelkedően kívánunk foglalkozni a jövőben, mert ebből nagyon nagy a hiány, nem csupán nálunk, hanem Európában is. Regényes életrajzokra gondolunk, illetve olyan történelmi regényekre, amelyek a mai olvasókat lekötik. Ezeknek a főhősei lehetnek egyházi, de világi személyek is. Nyilvánvaló, hogy ha egy regény katolikus szellemben van megírva, az hatni tud az emberi lélekre, a maga értékközvetítő erejével.

Magyar Kurír