Képek egy mai oszlopos remetéről

A negyven méter magas sziklaoszlopon élő remete korábban darukezelő volt, így nem fél a magasságtól. „Szükségem van erre a csendre. Itt fenn, a csendben lehet megérezni Isten jelenlétét” – mondta a CNN riporterének, aki csak több napi várakozás után mehetett fel a remetelakhoz.

Az oszlopos remeték hagyománya a szíriai Oszlopos Szent Simeontól ered, aki 423-tól élt vezeklő életet egy oszlop tetején. Az 5. század második felében sokan követték példáját Kelet-Európában, később azonban az effajta vezeklési gyakorlat kiment a divatból. A Katszki-mészkőoszlop a 15. századi török hódítás óta elhagyatott volt. 1944-ben egy alpinista megmászta, és a tetején egy kápolna romjaira és egy remete csontvázára bukkant.

Maxim elmondta, hogy fiatalkorában ivott és kábítószerrel kereskedett, majd börtönbe került. Szabadulása után elhatározta, megváltoztatja az életét. „Annak idején itt a környéken iszogattunk a haverokkal, és sokszor fölnéztünk erre a sziklára, ahol ég és föld találkozik. Tudtam, hogy régen remeték éltek itt, és nagyon tiszteltem őket.”

1993-ban szerzetesi fogadalmat tett, és felköltözött a sziklaoszlopra. Egy kunyhóban lakik, követői csigán húznak fel számára élelmet. Hetente egyszer-kétszer jön le az oszlop aljánál épült kolostorba, ahol csatlakozik az ott lakók esti imájához. Amikor már nem tud majd lejönni, haláláig a remetelakban marad, és csontjai a kápolna alatti kriptába kerülnek, az egykor itt élt remete maradványai mellé – zárta a beszélgetést Maxim.

A remetéről és lakóhelyéről képgalériát tekinthetnek meg itt.

Magyar Kurír

(mk)