A keresztényüldözés nem csak a keresztények ügye

Jelenleg százmillió keresztény szenved üldözést szerte a világban, 2000-2010 közt egymillió Krisztus-követő halt vértanúhalált, és 270-en lesznek mártírok minden 24 órában. A vallásuk miatt üldözöttek 75 százaléka keresztény – nyitotta meg az alapvető tájékozódás jegyében ezzel a felsorolással Stágel Bence KDNP-s képviselő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke a 21. századi keresztényüldözésről szóló konferenciát a Pázmány jogi karának dísztermében. Hozzátette: a tolerancia jegyében Európa-szerte egyre kínosabbak a keresztény szimbólumok.

Hölvényi György egyházügyi államtitkár megkülönböztette egymástól a vallási üldözést és a diszkriminációt, mivel a kettőt más módszerrel kell kezelni. Mint mondta: ha nincs más megoldás, képesnek kell lennünk arra, hogy befogadjuk az üldözött keresztényeket, akik sokkal nagyobb bajban vannak, mint mi. Az államtitkár arra is figyelmeztetett az európai kereszténységellenes fejlemények kapcsán: a múló divatokat különítsük el a hosszú távú folyamatoktól, s ne hiszterizáljunk, mert akkor felülünk a provokációnak.

Víz Péter, a Christian Solidarity International (CSI, Nemzetközi Krisztusi Szolidaritás) szervezete tevékenységéről számolt be, különös tekintettel a dél-szudáni keresztények helyzetére, akiket az országrész függetlenné válásáig gyakran rabszolgának adtak el. Mint rámutatott: a nyugaton „egyetemes emberi jogok”-nak nevezett dolgokat az iszlám világ nem fogadja el, amit mutat az is, hogy ők elfogadták az „iszlám emberi jogok nyilatkozatát”, aminek egyik pontja leszögezi, hogy az emberi jogok nem lehetnek ellentétesek a saríával. Ugyancsak figyelmeztető mondata volt előadásának az a megjegyzés, hogy az Európába érkező muzulmánok zaklatják az Egyiptomból Európába menekült keresztény koptokat.

Rétvári Bence, a KIM államtitkára, kereszténydemokrata politikus szerint az EU-nak követnie kellene az Egyesült Államokat abban, hogy évente jelentést ad ki a vallásszabadság alakulásáról, s bilaterális egyezményeket kellene kötnie a muzulmán országokkal, amivel számon kérhetővé válna az ottani keresztények helyzete. Hozzátette: Európában nem egyházak elleni támadásról beszélhetünk, itt nem az intézményeinket támadják, hanem a keresztény értékek elleni támadásról. Ennek keretében a vallást újra magánüggyé nyilvánítják, és kialakul a toleranciadiktatúra. Ennek jele, hogy míg névleg vallásszabadság van az Európai Unióban, addig szinte politikai öngyilkosságnak számít, ha egy politikus vállaltan keresztény elvek szerint él és azok mentén politizál.

Kató Csaba katolikus diakónus arra hívta fel a figyelmet, hogy naponta egy falunyi ember hal meg az üldöztetésekben, és hogy meg kell látnunk, hogy a vallási közösségek, intézmények elleni támadás emberi életek elleni támadás is egyben. Felhívta rá a figyelmet, hogy ne engedjük, hogy elhitessék velünk: a keresztényüldözés csak a keresztények ügye, s ezért ki kell lépnünk a keresztény szubkultúra szakzsargonjából. Megjegyezte: a Bibliában a béke nem az üldözés hiánya, hanem az élet rendezettsége.

Abuna Youssef Khalil kairói kopt ortodox pap a kopt keresztények történetét és életét mutatta be előadásában. Rámutatott: az arabok 650 körül foglalták el az addig koptok lakta Egyiptomot. Ma a 90 milliós lakosság 20 százalékát, 18 millió főt tesznek ki a koptok, akik naponta ki vannak téve a támadásoknak. Khalil atya megkülönböztette egymástól az erkölcsös életet élő, másokat elfogadó muzulmánokat, akár vallásosak, akár nem, s a fundamentalista muzulmánokat, akik például azért vesznek el kopt vagy Nyugat-Európában éppen európai lányokat, hogy ezzel érdemeket szerezzenek Allah előtt, s így foglalják el a Nyugatot.

A konferencia Kálmán Peregrin ferences szerzetes, a szentkúti kegyhely igazgatója üzenetének felolvasásával zárult.

SzG/Magyar Kurír