Kiáll a katolicizmus mellett a Nobel-díjas ateista író

Mario Vargas Llosa nem éppen arról ismert, hogy kedvelné a katolikus egyházat vagy magát a vallásos gondolkodást. Most, a spanyolországi pápalátogatás után - amelyen számos baloldali és ún. „felháborodott katolikus" tüntetett az egyházfő ellen - az író az El Paísban áll ki a látogatás fontossága, szépsége és a vallás társadalmi szerepe mellett.

Llosa szerint Madrid pár napra fiatalok örömünnepévé változott, ahol komolyabb incidens nem történt. Egyesek számára a találkozó egyszerű turisztikai attrakció csak, ahol a világ különböző tájairól érkezett fiatalok találkozhatnak, szórakozhatnak egymással. Vargas Llosa szerint azonban ennél sokkal többet bizonyít a madridi tömeg: a katolikus egyház erejét.

Mindez Spanyolországban fontos üzenet lehet, ahol egyre jobban csökken a katolikus egyház szerepe, befolyása. A Franco-diktatúra alatt a fasiszta rendszerrel az egyház túlságosan összefonódott, és ezért számos baloldali kemény antiklerikálissá vált. Mindazonáltal Spanyolországban a Franco-rendszer bukása után is jelentős maradt a katolicizmus befolyása - egy ideje azonban folyamatosan veszít erejéből. Vargas Llosa - érezhetően nem örömmel -megjegyzi, hogy míg 2010-ben még a lakosság nyolcvan, idén már csak hetven százaléka vallotta magát katolikusnak. Egy év alatt tehát legalább négy millió hívet veszített az egyház. A fiatalok között még rosszabb a helyzet: alig ötven százalék a katolikusok aránya, és a tíz százalékot csak éppen meghaladja azok száma, akik gyakorolják is a vallásukat.

Mario Vargas Llosa szerint azonban a madridi tömeg, amely a pápát várta, azt bizonyítja, hogy a hívők száma bár csökken, de az egyház ereje nem. Ugyan a mostani pápa elődjéhez képest egy értelmiségi alkat, aki jobban érzi magát a könyvtárban, mint a tömegek előtt - de Vargas Llosa szerint ennek jelentősége sem lebecsülendő. Szerinte XVI. Benedek hosszú idő óta „a legműveltebb és legintelligensebb pápa", akinek könyveit még az agnosztikus Vargas Llosa is szívesen olvassa.

XVI. Benedek amúgy a vatikáni zsinat reformteológusaként indult, s II. János Pál hatására mozdult el konzervatív irányba. Vargas Llosa szerint egyszerűen azért, mert felismerte: a túl sok engedmény végül az egyház belső széteséséhez vezethet. „A progresszív katolikusok álma egy demokratikus egyház, nem más, mint valóban csak egy álom", írja cikkében Vargas Llosa, aki szerint eme álom megvalósulása az egyház eltűnését eredményezné.

A perui író szerint ma az egyház sokkal egységesebb, mint korábban - a nagy belső ideológiai viták elültek. Szerinte ennek örülni kell, ugyanis még a szekuláris állam is csak akkor erős, ha intézményei mögött van vallási-etikai tartalom. A vallás révén az egyén felelősségteljessé válik. Elismeri, hogy tévedés volt a vallás eltűnésében, a tudomány győzelmében hinni. Egykoron a vallást tartották babonának, de rá kell jönni: a tudományban való hit sem más, csak babona, véli Vargas Llosa.

Tudománnyal nem lehet az élet végső kérdéseit megválaszolni - márpedig ha azokra nincs válasz, a közösség is szétesik. A tudomány mára arrogáns és érthetetlen szakspecialisták területe lett. Éppen ezért - bár a politikai hatalomtól valóban távol kell tartani - „a vallás nem csak, hogy legitim, de nélkülözhetetlen is egy demokratikus társadalomban".

Szerinte a madridi pápalátogatás és ifjúsági találkozó kapcsán ezért hívőnek és nem hívőnek egyaránt örülnie és belátnia kell, hogy a katolicizmus „az egyetlen és igaz vallás", zárja az El Paísban megjelent írását az amúgy vallástalan író.

Heti Válasz/Magyar Kurír