Kiállítás nyílt a piarista rend 300 éves kecskeméti múltjáról

Labancz Zsolt, a Piarista Rend Magyar Tartományának provinciálisa hangsúlyozta: az iskolának ma is arra van szüksége, hogy meg tudja álmodni azt, hogy az előírtakon túl mire van szüksége a gyerekeknek.

A látogatóknak azt kívánta a provincionális, hogy a kiállítást megtekintve kerüljenek kapcsolatba azzal a lelkülettel, amely a piaristákat jellemezte a tanítás során.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek történelmi léptékű időnek nevezte Kecskemét életében azt a 300 évet, amelyet a piarista szerzetesek eddig eltöltöttek a városban. Megemlékezett Koháry István grófról, a „legkatolikusabb” főúrról, aki 1714 januárjában nagy összegű alapítványt hozott létre a piarista iskola megalapítására.

Az érsek, aki egykor maga is a kecskeméti piaristáknál tanult, elmondta, hogy osztálytársai közül tízen választották a papi hivatást.

Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere példaként beszélt a szerzetesek által irányított iskoláról, amely sok, a legkülönbözőbb területeken tevékenykedő kiemelkedő személyiséget adott az országnak.

Az első piarista szerzetesek 1715 januárjában érkeztek Kecskemétre azzal a céllal, hogy iskolát nyissanak a városban, katolikus gimnáziumi oktatást és nevelést nyújtsanak a város és a környék lakói számára. Ezt a szolgálatot az időkhöz és körülményekhez alkalmazkodva azóta is végzik.

1715 februárjában a ferencesektől átvett elemi iskolai épületben 63 tanulóval kezdték meg a tanítást a piaristák. 1724-ben költöztek mostani helyükre, a Piaristák terén álló rendházba, ahol a század közepére templomuk is fölépült. Az egyre növekvő diáksereg számára a katolikus egyházközség 1825 és 1894 között a templom mellett emeltetett újabb épületszárnyakat, majd 1930 és 1933 között Hültl Dezső „modernizált barokk” terve alapján új iskola épült, amely építészetileg is a város egyik meghatározó pontja.

A kommunista diktatúra évei nem kímélték a kecskeméti piaristákat sem, de 1950-től az ország nyolc katolikus iskolájának egyike, egy négyosztályos fiúgimnázium Kecskeméten működhetett. A rendszerváltást követően, 1992-ben a piarista rend átvette az épületében működő állami Jókai Mór Általános Iskolát, majd 2012-ben az angolkisasszonyok Czollner téri intézetét. 2014-ben óvodát nyitottak. Ennek következtében ma Kecskeméten működik Európa legnagyobb piarista iskolája, több mint ezer diákkal. Ez az intézmény egyben a második legrégebbi, folyamatosan működő katolikus egyházi iskola a mai Magyarországon.

A tudós szerzetestanárok mindvégig alapvető meghatározói voltak Kecskemét kulturális életének, a templomépítő Demka Sándortól kezdve Erdősi Imréig, akit honvéd múltja miatt „branyiszkói hősként” ismertek, vagy Mészáros Imréig, aki 1945-ben az egyesített városi gimnázium igazgatója volt. Az iskolában tanult Katona József és Homoki Nagy István is.

Stech Alajos: Erdősi Imre a branyiszkói ütközetben (1880 körül)

A kiállítás bepillantást nyújt a piaristák életébe, tevékenységükbe, bemutatja a rend alapítóját és jelképeit, amelyek évszázadok óta hozzátartoznak a városhoz, valamint megtekinthetők a rendház és templom ritkán látható műtárgyai és kincsei is. 

A Kecskeméti Katona József Múzeum és a Piarista Rend Magyar Tartománya gyűjteményei által közösen létrehozott kiállítás március 29-ig látogatható a Cifrapalotában.

Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum

Magyar Kurír