Kialszanak a Colosseum fényei az üldözött keresztények emlékére

Nigériában április 14-én 276 diáklányt rabolt el a Boko Haram iszlám terrorszervezet. Közzétettek egy videófelvételt, amely azt mutatja, hogy muzulmán hitre térítették a megfélemlített lányokat. Szabadon bocsátásukért cserébe azt követelik, hogy Nigéria engedje ki a terrorszervezet bebörtönzött tagjait.

A Vatican Insider tájékoztat, hogy a videófelvétel közzétételének napján, május 11-én a torinói könyvvásáron éppen a vallásszabadságról, a keresztényüldözésről zajlott egy beszélgetés. Andrea Riccardi történész hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia az ügyben, soha nem szabad engednie abból, hogy védelmezze az emberi jogokat. Emlékeztetett rá, hogy a 20. század az emberi jogok védelmének évszázada volt, ugyanakkor a Krisztus-hívők mártíromságának évszázada is, amelynek első nagy mészárlása az örmény holokauszt volt 1915-ben. A 21. században folytatódik az üldözés, Pakisztán, Észak-Korea, Irán, Szaúd-Arábia, Afrika és a Közel-Kelet különösen veszélyes terület a keresztények számára. Pedig éppen a keresztények jelentik a pluralizmus és a demokráció garanciáját azokban az országokban, ahol gyakran maguk a muzulmánok az iszlám terorrizmus első számú áldozatai.


Május 15-én Rómában az üldözött keresztények emlékére kialszanak a Colosseum fényei. 19.45-kor fáklyás felvonulás veszi kezdetét a Sant'Egidio közösség és a római zsidó hitközség kezdeményezésére, Ignazio Marino főpolgármester részvételével. A Colosseum fényei kihúnynak, és abban a pillanatban felgyulladnak a fáklyák az elnyomás áldozatainak emlékére.

A szervezők hangsúlyozzák: gyakran nem tulajdonítunk elég nagy jelentőséget annak, hogy üldözik a keresztényeket. Sokszor a közöny fátyla borul szenvedéseikre. Egyhangúan el kell utasítanunk mindenfajta erőszakot, vallási gyűlöletet, amely nem más, mint Isten nevének káromlása. Meg kell állítani az üldözőket, meg kell törni a bűntettek láncolatát!

Marco Impagliazzo, a szervező közösség elnöke a Corriere della Sera olasz napilapnak elmondta: cáfolni akarják, hogy létezhet olyan terrorizmus, amely a vallásban gyökerezik. Minden vallás kulcsszava a béke. Ezért hívta össze 1986-ban Wojtyla pápa Assisibe a vallási vezetőket: azt akarta, hogy minden vallás vezetője határolódjon el az erőszaktól. Ennek jegyében zajlanak évről évre a vallások közötti világtalálkozók, és ennek jegyében szervezi meg a zsidó és a keresztény közösség a fákylás menetet. Semmiféle háború nem szent, egyedül a béke szent: ez a felvonulás üzenete.


Miért éppen a keresztények esnek áldozatul? „A vallásunk alapja a szeretet és a szolidaritás, de ezek a gondolatok kényelmetlenek, amikor a népek között konfliktusok, háborúk dúlnak. Gyakran a keresztények fizetik meg a konfliktusok árát, ők a leggyengébbek, haláluk nem kelt zajt. Olyan lelkek, akik a vallási erőszak okán elvesznek a semmiben, még sírhelyük sem marad” – mondja Impagliazzo. A fáklyás menettel ki akarják fejezni együttérzésüket, hogy az áldozatok ne érezzék magukat elhagyatva. Tudniuk kell, hogy velük együtt szenvedünk és imádkozunk!

Felidézi, amikor 2005-ben egy iszlám szélsőséges csoport elrabolta Moszul püspökét, Basile Georges Casmoussát. Amikor II. János Pál pápa kiáltványt tett közzé szabadulásáért, elrablói valóban szabadon bocsátották: „Fontos ember vagy, még a pápa is szót emelt érted” – mondták. A fáklyás menet tehát nem csak az erőszak elvi elítélése akar lenni, hanem konkrét módon is nyomást akar gyakorolni a kormányokra és a közvéleményre: reagáljanak ezekre a helyzetekre, a vallásszabadság megsértésére!

Magyar Kurír
(tzs)