Kim és Krickitt Carpenter – Dana Wilkerson: Fogadom

Alig néhány heti házasság után tragikus autóbaleset éri őket. Mindketten súlyosan megsérülnek. Hónapok telnek el, míg felépülnek, ám a baleset következményeként Krickitt részletes amnéziába zuhan: Kimmel közös múltja teljesen kitörlődik az emlékezetéből. Ráadásul a személyisége is megváltozik, az egykori kedves, mindig jókedvű lány gyakran lesz ingerült, már-már hisztériás, mivel nem tudja, ki ez a férfi – vagyis Kim – mellette. Csak azt látja benne, hogy kegyetlenül nehéz gyakorlatokat állít össze a számára, azzal az indokkal, hogy mielőbb megerősödjön fizikailag. Krickitt azonban nem értékeli ezt, haragszik Kimre, többször kiáltja felé: „Utállak!”

Ám Kim szerelme és szeretete szemernyit sem változik felesége iránt, elszántan küzd azért, hogy visszakapja a régi Krickittet. Rengeteg küzdelem, kitartó türelem után végül egy családterapeuta segítségével rendezik kapcsolatukat. Újra elkezdenek randevúzni, s megismétlik házassági ceremóniájukat. Krickittből nem az emlékképek, hanem az érzelmek jönnek elő ismét. Értékeli, hogy Kim mindvégig kitartott mellette, a legnehezebb időszakban is, olyan ember, aki méltó a szerelmére. A Carpenter házaspár ma az új-mexikói Farmingtonban él két gyermekével. Történetükből játékfilm is készült, ugyancsak Fogadom címmel, Michael Sucsy rendezésében, Rachel McAdams és Channing Tatum főszereplésével.  

A regényt áthatja a mély istenhit, a transzcendencia mindennél valóságosabb ténye. A Kimmel és Krickitt-tel történteket vetíti előre, hogy első találkozásukkor Jób könyvéről beszélgetnek, arról, hogy engedhette meg Isten, hogy olyan rettenetes dolgok történjenek a leghűségesebb szolgájával, s vajon Jób miért nem adta fel a harcot és fordított hátat Istennek?

Kim és Krickitt számára nem kétséges Isten lénye; Krickitt életének középpontjában kezdetektől fogva Jézus Krisztus áll, mindenben az ő akaratát keresi, nem vasárnapi keresztényként tengeti napjait. A Kimmel való megismerkedésük elején így fohászkodik: „Uram, valóban szükségem van a te bölcsességedre Kimmerrel kapcsolatban. A lelkem egyik fele szeretne vele találkozni, a másik viszont nem, mert nem akarok érzelmeket táplálni iránta, ha ez nem a te akaratod. Ha egymásnak szánsz bennünket, imádkozom, hogy mutasd meg ezt nekem! Sokféle módon kötődünk egymáshoz, de neked kell a kapcsolatunk központjában lenni!” Amikor a súlyos autóbalesetet követően Krickitt napokig élethalál között lebeg, rokonai, barátai imaláncot hoznak létre. Kim hite megingathatatlan abban, hogy az orvostudomány határai korlátoltak, „de Istenéi nem”.

Az emlékezete egy fontos részét elvesztő és személyiségében is megváltozó Krickitt Istenben való hite érintetlen marad. Még zavart elmével is Istent dicséri, és alighogy felébred a kómából, Istenhez imádkozik. Testvére, Jamey számára nyilvánvaló: „Krickitt kereszténysége a lelke egy részét képezi. A lelkét pedig semmilyen sérülés nem változtathatja meg, hiszen halhatatlan. A hit mindig is a személyisége része lesz, ahogyan most is az… Istennek célja van vele, és a hite átsegíti mindenen.”

Kim tisztában van azzal, hogy a súlyosan megsérült Krickittnek olyan emberre van szüksége, aki erős, magabiztos és megbocsátó, így kell viszonyulnia hozzá, de az egyik orvos, Scott figyelmezteti: önmaga erejéből ezt nem érheti el. „Szükséged van Istenre, Kim!... Isten nem felejtett el téged, és sosem fog! Azt mondja, hogy soha nem hagy vigasz nélkül. Maradj vele állandó kapcsolatban!” Kim ekkor megérti, hogy nem elég gépiesen imádkoznia, „eddig Krickittre és az én vágyaimra koncentráltam, s nem Istenre és az ő kívánságára. Sokkal jobban kellett Istenre hagyatkoznom, hiszen ő a mindenható, nem én.”

A Carpenter házaspár története igazolja az ismert mondást – „Isten egyenesen ír görbe vonalakkal is”.  Életük a reményről szól, amelyből olyan kevés van ebben a világban. Arról, hogy a nyugodtnak látszó életünk bármelyik pillanatban váratlan, tragikus fordulatot vehet, de a valódi hit és szeretet átsegíthet minden nehézségen. Kim Carpenter elismeri, súlyos hibákat követett el eddigi élete során – ahogy mindenki más is –, de az Istenbe vetett hite és bizodalma nélkül nem lenne az az ember, aki ma. Vallja: történetük Krickitt-tel „… az Úrról szól, és arról, hogyan vezetett át bennünket egy borzalmas időszakon, és adott nekünk egy nagyszerű életet. Amelyről álmodni sem mertünk volna. Végül pedig az elköteleződésről tanít, Isten és egymás iránt egyaránt.” Kim Carpenter a személyesen átélt tragikus, de végül jóra forduló történések alapján kéri az olvasót: a könyvet elolvasva emlékezzen arra: „az életedben jöhetnek nagyon nehéz időszakok, de Isten mindig megadja neked a szükséges erőt! Örökké tartó szeretettel szeret téged, engedelmeskedj neki, s ez meghozza a gyümölcsét” (Harmat Kiadó 2014).

Bodnár Dániel/Magyar Kurír