Kocsis Fülöp érsek-metropolitát fogadta a pápa

Kocsis Fülöp régóta esedékes találkozásra érkezett, hiszen minden keleti, saját jogú egyház vezetőjével a Keleti Kódexben is rögzített módon a pápának kapcsolatot kell tartania. A metropolita úgy látja, éppen Ferenc pápa kevesebb útja miatt került be a látogatók közé a járványos időszak ellenére.

Bár nem kifejezetten a magyar görögkatolikus egyházra vonatkozik, de Kocsis Fülöp kérésére szóba került a megbeszélésen a kárpátaljai görögkatolikus egyház helyzete is. Mivel tavaly nyáron Milan Šašik püspök elhunyt, és jelenleg kormányzó irányítja a munkácsi görögkatolikus egyházmegyét, fölmerült az, hogy mi legyen az egyházmegye sorsa. Erősen érzékelhető az ukrán befolyás, hogy Kárpátalja is az ukrán görögkatolikus egyház nagyérseksége legyen, amennyiben metropóliává válik. A magyar görögkatolikusok, akik viszont többekkel együtt Munkácsra mint anyaegyházmegyére tekintenek, azt szeretnék, ha megőrizné azt az önállóságát, amely történelmileg mindig is a sajátja volt, és aminek megfelelően ma is közvetlenül a pápának van alárendelve. A magyarországi görögkatolikusokhoz hasonlóan vélekednek erről a magukat a munkácsi egyházmegyéből származtató szlovákiai, szerbiai, horvátországi görögkatolikusok, sőt még az amerikaiak, a pittsburghi metropólia is. Hogyha tehát a kárpátaljai egyházmegye előrelép egy fokot, és metropóliai egyházzá válik, nagy kérdés, hogy sui iuris, tehát saját jogú egyházzá válik, továbbra is a Szentszéknek alárendelve, vagy pedig a nagy ukrán görögkatolikus egyház részeként válik metropóliává.

Kocsis Fülöp úgy látja, ez még nyitott kérdés. Ferenc pápa nagyon érdeklődött a főpásztor véleménye iránt. Kocsis Fülöp elmondta, jó volt vele beszélgetni arról, hogy a soknemzetiségű, sok kultúrával rendelkező Kárpátalja bizonyos értelemben mégiscsak sok sajátosságot hordoz, és habár Ukrajnának mint országnak egyértelműen a része, de egyháztanilag igenis különválasztandó, különválasztható.

A Keleti Kódex szabályozza, hogy ötévenként minden keleti egyház tartson gyűlést. A magyarországi görögkatolikus metropólia is készül erre, hiszen a 2015-ös létrejötte óta eltelt már ez az öt év. A gyűlést 2021 tavaszán szerették volna megtartani, de az eucharisztikus kongresszus egyéves eltolása miatt ők is későbbi időpontra csúsztatják ezt: 2022-ben tavasszal vagy ősszel fogják végül megszervezni.

A metropóliai gyűlés kicsit hasonlít az egyházmegyei szinódusokra, de technikai szempontból nem ugyanarról van szó – mondta el Kocsis Fülöp, hozzátéve, hogy a keleti egyházban a szinodalitás másképpen jelenik meg, mint a római katolikus egyházban. A szinodalitás nem demokrácia, az egyházban ugyanis szent rend, hierarchia van, ugyanakkor mindenkinek a hangja fontos, mindenkinek a véleményére oda kell figyelni. „Ahogy Benedek atyánk is belevette a regulába, hogy a legfiatalabbon keresztül szól a Szentlélek”, a szinodalitást is úgy lehet közérthetően meghatározni, mint közös figyelmet a Szentlélek szavára.

Kocsis Fülöp arról is beszámolt a pápának, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal (NEK) egy időben meghívják Európa összes görögkatolikus püspökét Budapestre, egyrészt hogy ők is vegyenek részt a kongresszuson, másrészt pedig hogy ez a negyvenöt-ötven főpásztor külön is találkozzon. A görögkatolikus püspökök egyébként is rendszeresen összegyűlnek, ezeket a kontinensszintű találkozókat Keresztes Szilárd indította útjára húsz évvel ezelőtt. Mindenképpen nagy esemény lesz a NEK keretében az a keleti liturgia, amelynek főcelebrálására Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Erdő Péter bíboros együtt kérték fel a Damaszkuszban székelő melkita pátriárkát.

A beszélgetés visszahallgatható ITT.

Forrás: Vatikáni Rádió/Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(asz)