A kettős kísérlet során, melyet két olasz fizikus vezetésével folytattak, megtalálták az ún. Higgs-bozon nyomát – szerepel a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) keddi jelentésében.
Ennek kapcsán a következőket ismertette a vatikáni asztronómus: létezik egy modell, ami működik az elemi részecskék elméletében, és amelyet úgy hívnak, hogy standard modell. Ez leírja a természetben általunk ismert összes kölcsönhatást. Ez a modell az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás leírása. Az elméletet 1978-ban Nobel-díjjal ismerték el. A gyenge kölcsönhatás részecskéit Carlo Rubbia fedezte fel 1984-ben a CERN-nél. A gyenge kölcsönhatás hordozója az ún. bozon vagy részecske. Azokat a részecskéket, amelyeknek a tömegét a bozon adja, megtalálták, de a Higgs-bozont nem fedezték fel. A CERN-nél mostanáig számos kísérletet végeztek ennek a részecskének a felfedezése érdekében.
Gabriele Gionti szerint egyelőre a gyenge kölcsönhatás modelljének további megerősítéséről van szó a mostani felfedezés eredményeként. Nincs azonban még jel arra, hogy új fizikáról lehessen beszélni.
Az újságok az „isteni részecske” nyomának megtalálásáról beszélnek. A jezsuita tudós ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy éppen azért hívják így ezt a részecskét, mert megtalálhatatlan volt. 1984 óta eltelt már egy kis idő, sok egyetemi hallgató e részecske megtalálásának témájából írta szakdolgozatát a CERN-nél, de sosem fedezték fel. Azok az elméleti modellek tehát, amelyekkel ma rendelkezünk, még nem nyertek megerősítést. Ezért nem értem, hogy miért beszélnek olyan tudományról, amely mindent képes megérteni, ha ezek a mai elméleti modellek, amelyekről úgy tűnik, hogy mindenki egyetért velük, még be sem igazolódtak? – vetette fel a kérdést a Vatikáni Csillagvizsgáló asztronómusa a CERN új felfedezése kapcsán.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír