Közgyűlést és tisztújítást tartott az Unio Apostolica Cleri

Hazai – 2008. május 14., szerda | 16:20

Május 14-én, szerdán tartotta országos közgyűlését az Unio Apostolica Cleri papi közösség. A közgyűlésen Székely János püspök tartott előadást A pap és a Szentírás címmel, majd sor került a Magyarországon tizenkét éve, 1995-ben újjáalapított közösség tisztújítására, az országos és egyházmegyés vezetők megválasztására.

Előadásában Székely János felidézte a Szentatya gondolatait, amelyeket az ad limina látogatás alkalmával mondott a magyar püspököknek. A pápa felhívta a figyelmet: nagyon fontos, hogy a papok a nehézségek és a sok munka ellenére megfelelően alakítsák saját lelki életüket, ne veszítsék el életük és szolgálatuk középpontját.

A papok lelki életének, belső identitásának ápolásában nélkülözhetetlen a Szentírással való közvetlen kapcsolat. Az előadó ezt a kapcsolatot elemezte. Elsőként azt szögezte le, hogy az egyház nem egyszerűen használja a Bibliát, a papok és a Szentírás kapcsolata alapvetőbb és mélyebb: a Szentírásban maga az élő Isten van jelen. „Isten szava nem információ, Isten önmagát rejtette el a Bibliában, amely nem betű, hanem lélek” – fogalmazott Székely János. Az érti meg igazán a Szentírást, aki az élő Isten jelenlétét érzi meg a sorok között. A Biblia nem egyfajta kényelmes olvasmány: engednünk kell, hogy olvasása által Isten mintegy betörjön az életünkbe, gyökeresen megváltoztatva azt.

Ebből következik az is, hogy a pap elsősorban nem azzal hirdeti Isten igéjét, ha prédikál, hanem azzal, ha éli azt, vagyis egész életével. Ugyanakkor természetesen beszélnie is kell a Szentírásról, Isten üzenetéről, méghozzá hitelesen. A papnak minden energiáját latba kell vetnie, hogy Isten üzenetét hitelesen megszólaltassa, megértesse a hívőkkel. Ehhez a hiteles közvetítéshez is adott szempontokat az előadás és az azt követő beszélgetés is.

Az előadást követően került sor az elmúlt 12 év értékelésére és az új vezetőség megválasztására. A közgyűlés az Unio Apostolica Cleri országos elnökévé Székely János püspököt választotta, az országos titkár Fülöp Ákos, az országos pénztáros Brückner Ákos Előd OCist lett.

Az egyházmegyék felelősei: Beran Ferenc (Esztergom–Budapesti Főegyházmegye), Marics István (Győri Egyházmegye), Mosolygó Marcell (Hajdúdorogi Egyházmegye), Száraz László (Székesfehérvári Egyházmegye), Tajdina József (Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegye), Czank Gábor (Szeged-Csanádi Egyházmegye), Stella Leontin (Váci Egyházmegye), Linzenbold József (Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye), Tál Zoltán (Veszprémi Főegyházmegye), Gyürki László (Szombathelyi Egyházmegye), Borza Miklós (Kaposvári Egyházmegye), Kajtár Edvárd (Pécsi Egyházmegye) Kovács Albert OCD (szerzetespapok).

* * *

A közgyűlés után szerkesztőségünk Beran Ferencet, az eddigi elnököt kérdezte az Unio Apostolica Cleri tevékenységéről és az új feladatokról. Beran Ferenc a legfontosabbnak azt tartja, hogy az elmúlt 12 év alatt sikerült elismertetni és elfogadtatni az Unio Clerit, annak lelkiségét Magyarországon. Ennek a lelkiségnek a legfontosabb jellemzője a papság szentségéből fakadó testvéri szeretet. Céljuk a papi közösségi élet megvalósítása. Történetileg az Unio Cleri több szálon, több országban, egymástól függetlenül indult el. A legrégibb történeti szál Németországban a XVII. század közepéig vezethető vissza, azután a XIX. században Franciaországban és Olaszországban jöttek létre papi közösségek. Az Apostoli Szentszék részéről az Unio Clerit először X. Szent Piusz pápa erősítette meg, az 1970-es évekre a mozgalomban résztvevő országok száma elérte az ötvenet.

A II. Világháború előtt az Unio Apostolica Cleri papi közösség Magyarországon is általánosan ismert volt. A háború után ez a szervezet sem működhetett nyilvánosan, voltak azonban olyan atyák, akik ennek szellemét megőrizték, és másoknak továbbadták.

(A magyarországi újjáalapítás történetéről, és az elmúlt tizenkét év legfontosabb eseményeiről a Háttér rovatban olvashatnak.)

A jövőbeni feladatokról Beran Ferenc elmondta: többen jelezték, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a papi munkára, hogy több lelkipásztori élmény, lelkipásztori tapasztalat jelenjen meg a közös megbeszéléseken. Ne csak az elmélet váljon ismertté – amire persze nagyon nagy szükség van –, hanem életközelibbé váljon a munka.

Felmerült annak igénye is, hogy az Unio Cleri egyre inkább váljék olyan mozgalommá, amelynek kisugárzása van a papi közösségekre. Ehhez az kell, hogy az újonnan megválasztott egyházmegyés vezetők egyházmegyéjükben ezt a lelkiséget a püspök támogatásával közvetíteni tudják a tagság felé.

Az Unio Cleri több országban is egyházmegyés lelkigyakorlatokat tart. Magyarországon eddig nem keresték ennek a lehetőségét, a jövőben azonban megkeresik az egyházmegyéket, a püspököket, a továbbképzési referenseket, és felkínálják nekik a lelkigyakorlatokat is.

Neumayer Katalin/Magyar Kurír