Konferenciával és emléktábla-avatással emlékeztek Bedy Vince egyháztörténészre Győrben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A jubileumi megemlékezéseket az Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány közösen szervezte.

A konferencián megjelenteket Lukácsi Zoltán szemináriumi rektor, a Bedy Vince Alapítvány elnöke köszöntötte. Beszédében reményét fejezte ki, hogy e konferencia révén az 1866–1938 közt élt Bedy Vince méltatlanul elfeledett munkássága minél szélesebb körben ismert lesz.

Pápai Lajos győri megyéspüspök megnyitójában kiemelte: mindig öröm számára, ha egy tudós papra emlékeznek, majd rámutatott az egyháznak és kultúrának a kereszténység kezdete óta meglévő kapcsolatára. Sajnálatát fejezte ki, hogy az utóbbi évtizedekben egyre terjedő antiintellektuális hullám ide is begyűrűzött, holott az egyháznak mindig is a kultúra oldalára kell állnia.

Bedy Vince életét és munkásságát Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Levéltár főlevéltárosa ismertette. Egyházi szolgálata és a győri közéletben betöltött meghatározó szerepe mellett kitért Győr kulturális életének felpezsdítéséért tett erőfeszítéseire is; ismertette tudományos munkásságát, történészi módszerét, melyet a széles körű forrásismeret és ma is mintaszerű alaposság jellemzett.

Farkas Zoltán zenetörténész a legnagyobb magyar barokk zeneszerző, Istvánffy Benedek győri karnagyi tevékenységét és a győri székesegyház kottatárában lévő kottamásolatait mutatta be a konferencián. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a kottatár szisztematikus vizsgálata nemcsak Istvánffy Benedek életútjához adhat újabb adalékokat, hanem megismerhetjük a 18. század egyik legfontosabb egyházzenei műhelyének kottabeszerzéseit, napi gyakorlatát, zenésznemzedékek szervesen egymásra épülő munkáját.

Bojtos Anita, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktoranduszhallgatója – akinek előadását távolmaradása miatt Arató György, a Győri Egyházmegyei Levéltár levéltárosa olvasta fel – a sopronbánfalvi pálosok hitéletéről és lelkiségéről értekezett. Ebből kiderült, hogy a 17. század folyamán újjáéledő pálos kolostor az országgyűlésnek és koronázásnak otthont adó Sopronban és környékén az ott működő noviciátusnak köszönhetően széles körű pasztorációs tevékenységet fejtett ki, amely a búcsújárástól kezdve a társulati életen át a főbb ünnepekhez kötődő körmenetekig széles skálán mozgott.

Kádár Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos segédmunkatársa a jezsuita rend soproni és győri jelenlétéhez szolgált értékes adalékokkal szintén a 17. századból. Ismertette, hogy az örökfogadalom előtti harmadik próbaévüket töltő, ún. tercia próbációs jezsuita szerzetesek számára először Nádasdy Ferenc kívánt házat alapítani Sopronban, melynek kudarca után végül Győrben nyílt terciaház Széchényi György püspök jóvoltából. A terciárius atyák jelentős szerepet vállaltak a környék rekatolizálásában: térítettek, gyóntattak és áldoztattak.

László Csaba régész a győri Nagyboldogasszony-székesegyház építéstörténetével kapcsolatos ma is közismert két toposzt cáfolt meg. Egyrészt szerinte helytelen az a vélekedés, mely szerint Győr 1594-es elfoglalása után a törökök az északi mellékhajót földdel feltöltvén azt ágyúállásnak használták; ezt sem történeti, sem régészeti adatok nem támasztják alá. Téves feltételezésnek tartja továbbá a sekrestye déli oldali elhelyezését is: hiszen ott a reneszánsz Szent Ferenc-kápolna állhatott, míg a feltehetően kétszintes sekrestyének az északi oldalon kellett lennie.

Horváth Richárd, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa Börcs ismeretlen középkori erődítésével ismertette meg a hallgatóságot. A forrásokban szereplő erősség lokalizálása után az előadó kifejtette, hogy a várat a Szentgyörgyi és Bazini grófok az 1459. évi, Mátyás király elleni németújvári lázadás alkalmával emelhették Győr megyei birtokaik védelmére és a Mátyás-párti Győr elleni támadások bázisának.

Kelemen István és Nemes András, a Soproni Múzeum munkatársai a Széchényi család fertőszéplaki birtoklástörténetével és a Széchényi családnak csaknem egy évszázadig otthonául szolgáló felső kastély feltárásának eredményeivel ismertették meg az érdeklődőket.

Fazekas István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense Lépes Bálint kalocsai érsek, győri püspök működését vázolta fel. Előadásából kiderült, hogy Lépes Bálint azon magasan képzett hivatalnok-főpap csoport jellegzetes képviselője volt, akik a 16-17. századi magyar állam működtetésében fontos szerephez jutottak. Lépes talán csak abban különbözött a csoport legtöbb tagjától, hogy a megszokottnál erősebb rendi kapcsolatokkal rendelkezett.

Klestenitz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa az 1893-as soproni katolikus nagygyűlésről, annak hátteréről és a kortárs sajtóban olvasható utóéletéről tartott előadást. A helyi papság által szervezett és a főrendi ellenzék vezetői által támogatott gyűlés a katolikus önszerveződés egyik fontos eseménye volt.

Petes Róbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktoranduszhallgatója a Győri Egyházmegye Rómába emigrált irodaigazgatójának, Zágon Józsefnek a győri püspökséggel folytatott titkosírásos kapcsolattartását mutatta be. Az 1957 márciusától 1957 szeptemberéig folytatott titkosírásos levelezésben az egyházi hivatalok betöltésére gyakorolt állami nyomás, a nyugatról érkező anyagi támogatás, a hitoktatást segítő és a lelkiséget formáló külföldi írások kérése került napirendre.

A konferencia résztvevői ezt követően átvonultak a Káptalandomb 13. szám alatti házhoz, ahol Bedy Vince utolsó éveit töltötte és ahol elhunyt. Az emléktáblát Lukácsi Zoltán rektor és Pápai Lajos megyéspüspök leplezték le.

A főpásztor ezt követően megáldotta a táblát, majd az Egyházmegyei Levéltár és a Bedy Vince Alapítvány részéről Vajk Ádám levéltár-igazgató és Nemesné Matus Zsanett történész, az alapítvány új elnöke, a gyirmóti egyházközség részéről Wolf Pál Péter plébános és Gellén Miklósné, Bedy Vince rokona, valamint a Bencés Diákok Győri Egyesülete részéről Péter Tamás főtitkár helyeztek el koszorúkat.

Forrás: Győri Egyházmegyei Levéltár

Fotó: Csillag Dóra, Paksa Balázs

Magyar Kurír