Kortárs szakrális textilek kiállítása Csepelen

A kiállítást szeptember 19-én Erdei Kvasznay Éva festőművész nyitotta meg, Prokopp Mária művészettörténész mutatta be az alkotásokat.

Az a feladatunk, hogy a Teremtőre rácsodálkozzunk, tudjuk dicsérni az Istent, s tudjuk, hogy terve van velünk – fogalmazott a művészettörténész. – A művésznek az a nagy hivatása, hogy fényt hozzon az emberek életébe. A művész tehetséget kapott az Istentől, hogy láthatóvá tudja tenni anyagban az Isten szeretetét irántunk és a mi dicséretünket az életért – tette hozzá.

Kívánom, hogy ezek az alkotások méltó helyre kerüljenek, sugározzanak, és sok embernek mozdítsák meg a lelkét, mutassák meg, hogy másként kellene élnünk az életet, mint ahogy azt a média sugározza. A művészetnek át kellene hatnia az egész társadalmat. Az Ars Sacra Fesztivál ezt segíti. Próbáljuk megteremteni magunkban és környezetünkben a függőleges–vízszintes szálak rendjét – hangsúlyozta a megnyitón Prokopp Mária.

A kiállított műveket az alkotóművészek vallomásaival ajánljuk figyelmükbe.

Balogh Edit: Mária-zászló

„Ma tudom, hogy csak Mária maradt, / Szívemet most már csak Mária lássa...” – írja Ady Endre, a kálvinista vátesz a pócsi Máriáról. A másolat másolatának selyemképe, a transzcendens analóg és digitális képe, a csoda hűsége és a hűség csodája.

Bocz Bea: Kárpit-visszhangok

A rajz, a költészet és a természet kapcsolódásait keresem, amely bennünk lakozó tájakba vezet. Így találtam rá belső tájakra, kertekre, labirintusokra, körülöttünk és bennünk rejlő szimbólumokra.

A tervezés során a kiindulás számomra a rajz, a grafikai megfogalmazás, amely folytatódik a szövésben, felidézve az első európai kárpitok szövéstechnikáját, a foltról foltra halmozó szövést, a csík- és pontraszterek alkalmazását, a fonalrajzban rejlő lehetőséget.

Csete Ildikó: Úrasztalterítő, búzakalász

Szép jelkép Máriát a „szent búzaföldnek” tekinteni, aki az életet teremtette. A nyers lenvászonra arany festéssel készült úrasztalterítőn a zsoltár felirata a következő: „Te tartod a zsengés tavasznak kezeit, míg kiteregeti színes szőnyegeit, aranyszín ruhát az ért gabonafőre, fürtökből koronát tűzöl a szőlőtőre, a megfagyott földet hópelyhekbe pólyálod, lakosait élesztő örömökkel kínálod.”

Göbölyös Márta: Angyali üdvözlet – Családfa

Régi textilek között keresgélve kezembe akadtak dédanyám, nagyanyám és édesanyám kelengyéjének kicsi anyagmaradványai. Szinte „egymást szólítva” képpé álltak össze, történelemről, sorsokról, örömről, bánatról mesélve. Így született meg a „Családfa”.

Angyalok vigyázzanak a névtelen asszonyokra!

Gömöri Gyöngyi: Kereszt oltárterítő

Megpróbáltam anyagban felfoghatóan érzékeltetni a megfoghatatlant. Munkámban a transzparencia és a fény közvetítésére tettem kísérletet. Ezek a használt alapanyagok – a polietilénszál és a rézszál – legjellemzőbb tulajdonságai. A Keresztre Feszített fényként ott hagyott nyomának rögzítését valósítottam meg a kereszt transzparens alapján. Ehhez előzetesen emberi testnyomatokat készítettem.

Az oltárterítőkben ugyanezekkel az anyagokkal egy másfajta gondolatmenet jelenik meg.

Kecskés Ágnes: Húsvét

A képzőművészetről én úgy gondolom, hogy egy nyelv, amely korábbi, mint az írásbeliség. A szakralitás hozta létre. A színeknek jelentésük van, ezen a gobelinen a következők: a fekete a halál, a szenvedés és az alvilág színe, a vörös az élet és a győzelem színe. A fehér a fényt, az örök Istent és a bűnbeesés előtti világmindenség egységét jelenti. A fehér az egyetlen szín, amelyből minden szín keletkezik a fénytörés által.

A Húsvét című gobelin az Isten fiának áldozata által ábrázolja a bűnbe esett világnak a mennyei világosságba való visszavezetését.

Kelecsényi Csilla: Mária Rádió

Az 1950-es évek néprádiója szövete helyébe az Európai Unió Mária-jelvényét tettem: a kék háttér előtt megjelenő tizenkét csillagos koszorút a Mária Rádió hangjelzésével.

Makkai Márta: Három királyok

A különálló kompozíciókból álló – Gáspár, Menyhért, Boldizsár elnevezésű – ikat technikájú festett, szövött textil falikárpitok együtt alkotják a Három királyok című teljes művet.

Szándékomban állt a jelzésszerűen ábrázolt figurák monumentalitását, a gazdagságot, a lendületet érzékeltetni. Az ikat technikából adódó függőleges csíkozottság a jelenet transzcendens voltát erősíti. A fonalakon egymásba futó, összemosódott, erőteljes, de mégis sejtelmes színek érzékeltetik a bibliai történet jelentőségét, a részletek ábrázolása nélkül. A középső kárpiton megjelenő csillag vezeti a szemlélő szemét és gondolatait.

A Távol-Keleten, Ázsiában, Észak-Afrikában ma is használati textíliák ornamentikával való díszítésére szolgáló ikat technikát sajátos, általam kifejlesztett módon képalkotásra alkalmazom.

Orient Enikő: Teréz anya – „Éld az életet”, rejtett üzenet – Teréz anya csatos imakönyve

Teréz anya a szolgáló szeretet példaképe. Éld az életet címmel megfogalmazott írását tekinthetjük az élet himnuszának. Ezt a gondolatsort a textil nyelvén jelenítettem meg síkban és térben – textilre festett sorokkal és egy térbe szövött kisplasztikával. Mint a szövet kétirányú szálai, úgy szövődnek össze napjaink az ég és föld közötti fonalra, és így erős szövetté állnak össze. A függőleges szálak mint vezérfonalak vezetik életünket.

Rejtett üzeneteket tartalmaznak alkotásaim: ne csak az idő múlása jellemezzen, hanem legyen fontos, mivel telik minden perc, sőt az élet. Rejtett azért is, mert a Braille-írás megjelenik. A szem számára láthatatlan a lényeg, ez a lelki gazdagság, kulcs a zárhoz: a valóság, igazság, jóság, szépség, szentség. A lakat ezen a csatos imakönyvön egy szív, ami életünk testi-lelki őrzője és fenntartója minden dobbanásával. Megjeleníti mindenki számára a legfontosabb kincset, a szeretetet Isten és embertársaink iránt.


Pájer Emília: Kereszt

Négynyüstös kézi szövőszéken fekete gyapjú láncon, len- és fémszál vetülékkel szőttem. Mondanivalómat szigorú, leszűkített módon kell tolmácsolnom. Visszafogott, halk eleganciát kívántam kifejezni. Eszközöm a vonal, jelen esetben a fonal. A különböző vastagságú, struktúrájú, színű fonalakkal mint grafikai eszközzel „rajzolom” textiljeimet.


Széles Judit: Intő üzenet

A cím a Szent János által írt Jelenések könyvéből való: „Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája.” A falikép alapanyaga sárkánymintás brokát, a betűk (emberalakos) nyomott anyagból, az Isten betűi ezüst brokátból, oldalt a két angyal fehér tüllből készült, az egész kompozíció fekete tüllel borított és kézi varrással letűzött textilkollázs.

Forrás és fotó: Ars Sacra Fesztivál

Magyar Kurír