„Krisztus követségében” – Missziók, utazások, zarándoklatok

A misszió története az apostolok küldetésével kezdődik. Jézus Krisztus tanítványait minden néphez, minden teremtményhez küldte, hogy hirdessék az evangéliumot. Az apostolok jellegzetes középkori ábrázolásai láthatók a könyvtár egyik legszebb ősnyomtatványában, Hartmann Schedel 1493-ban Nürnbergben kiadott Világkrónikájának színezett fametszetein, és a 16. századi metszetekkel illusztrált imádságoskönyvekben.

A könyvtár legrégebbi kódexeit ritkán láthatja az érdeklődő, hiszen ezek a gyűjtemény féltve őrzött kincsei. A kiállítás egyik érdekessége egy különleges szépségű, mindössze pár milliméteres betűkkel, hártyavékony pergamenre írt kisméretű 13. századi zsebbiblia. A könyvtár egyik legértékesebb kódexe Szent Pál leveleit tartalmazza 1250-ből. A népek apostoláról megrendítő tájékoztatást adnak levelei. A kézirat mellett Nicolas Sanson 1711-ben kiadott atlaszának lapjain követhetjük nyomon az apostol missziós útjait.

A kiállításban helyet kaptak a középkori zarándoklatokról, szentföldi utazásokról szóló beszámolók. Konrad Beck német utazó 1483-ban vett részt egy szentföldi zarándokúton. Kéziratos naplójába leírta útiélményeit, beszámolt az utazás során átélt veszélyekről. A legkülönlegesebb a könyvben a szerző több mint 500 éves, „Jeruzsálemet látott” szakálldarabja, melyet tiszteletből egyik kései utóda a kódex kötéstáblájába köttetett. A kódexet együtt láthatjuk Felix Fabri ulmi domonkos szerzetes és Bernhard von Breidenbach mainzi kanonok beszámolójával. Ezek később a legnépszerűbb középkori Szentföld-kalauzokká váltak. Az útleírások mellett Konrad von Megenberg 1475-ben megjelent természettudományi munkáját a távoli földrészeken lakó, elképzelt csodalények metszetei díszítik.

Az újkor elején hatalmas lendülettel megindult hitterjesztői tevékenység előfeltételeit a nagy földrajzi felfedezések teremtették meg. A 15-16. századi földrajzi felfedezésekről számos ritka térkép, illusztrált útleírás látható a kiállításban. Különösen értékesek többek között Abraham Ortelius vagy Gerardus Mercator atlaszai. Ortelius Amerikája az egyik leghíresebb „Újvilág”-ábrázolás, Gerardus Mercator 1638-ban Amszterdamban megjelent „Atlas novus”-át kézzel színezték. Theodor de Bry flamand rézmetsző műhelyében a 16. század végén jelent meg az America c. többkötetes gyűjtemény magas színvonalú metszetekkel. Bartolomeo de Las Casas spanyol domonkos szerzetes minden erejét és képességét az indiánok ügyének szentelte, és sorsuk enyhítésére törekedett. Kiállított művében a spanyol és portugál hódítók kegyetlenkedéseiről számolt be.

A kiállításban számos dokumentum állít emléket a különböző szerzetesrendek missziós tevékenységének. A jezsuiták, valamint a koldulórendek tagjai rendkívüli nehézségeket, sokszor emberfeletti áldozatokat, gyakran a vértanúhalált is vállalva terjesztették a krisztusi hitet. A többek között bengáli, tahiti, hindusztán, tatár nyelvű szentírások mellett páli nyelvű pálmalevelekre másolt buddhista meditációs könyvbe is betekinthet az érdeklődő. Az egzotikus kéziratot Ceylon szigetén vásárolták a 16. században. A 18. századból jezsuita misszionáriusok Kínából írt eredeti levelei mellett egy kínai Újszövetséget és Matteo Ricci műveit láthatjuk. Xavéri Szent Ferenc 1549-ben érkezett meg Japánba, ettől számítják a kereszténység elterjedését a szigetországban. A Japán missziók történetébe Xavéri Szent Ferenc levelei, Arnoldus Montanus útikönyvei, valamint 17-18. századi illusztrációk, térképek adnak bepillantást. A Miatyánk japán nyelvű fordítását Kanyó Gyula kalocsai pap másolta le, a kéziratos kötetben 254 különböző nyelvű változata olvasható.

A missziótörténeti kiállítás az ország egyik legszebb könyvtártermében, Patachich Ádám érsek 18. századi barokk olvasótermében április 9. és december 31. között tekinthető meg. (hétfő kivételével naponta 9-től 17 óráig)

Cím: Érseki Palota - Kalocsa, Szentháromság tér 1.

Magyar Kurír