A hangszer neve a görög iszón kifejezésből ered, mely a görög-bizánci éneklésben nagyon fontos szerepet játszó, hosszan tartó, lassan mozduló, a végtelenséget és a transzcendenciát idéző, zeneileg a dallamhoz simuló basszus énekhang megnevezése.
Mandel Róbert zeneművész, hangszerkészítő, hangszer-restaurátor és Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar karnagya és művészeti vezetője beszélgetése nyomán – amelyet az egyik közös koncertjük után folytattak két évvel ezelőtt – vetődött fel a kérdés: vajon a mély férfihangok iszón-éneklése megjeleníthető-e, leképezhető-e egy instrumentumon. Pár héttel utána Mandel telefonon jelezte Bubnónak: fejében kész az a hangszer, ami képes erre, s már nevet is talált neki: isonos. Ez a furcsa instrumentum külalakját tekintve is szép és sokat ígér, és hangja is zengő, telt és mégis átható.
Az új hangszer első megszólalásának ideje és helye sem véletlen, ezen a napon született ötszáz évvel ezelőtt Avilában Szent Teréz, aki a budapesti terézvárosi plébániatemplom védőszentje, nagy misztikus, a sarutlan kármelita rend alapítója, Spanyolország patrónája. A belső várkastély címmel a tiszteletére összeállított misztériumjátékot mutatják be (ez egyik leghíresebb könyvének a címe) a Szent Efrém Férfikar, a Budapesti Énekes Iskola, Rajk Judit, Mandel Róbert és Mezei János közreműködésével, Bubnó Sarolta, Bubnó Hedvig és Mohai Gábor narrációjával, Bubnó Tamás művészeti irányításával.
Fotó: Szent Efrém Férfikar honlapja
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria