KÉPGALÉRIÁVAL – Klikk a képre!
Az alapkő-letételi ünnepséget az egybegyűltek a tavaly elhunyt Roska Tamás professzorra való emlékezéssel kezdték, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának alapító dékánja volt, valamint nevéhez fűződik a Bionikai Innovációs Központ (BIK) megálmodása is.
Az ünnepségen, amelyre a VIII. kerületi Balassa utcában, a leendő innovációs központ területén került sor, elsőként Erdő Péter bíboros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja köszöntötte a résztvevőket. Az alapkőletételen jelen volt a két egyetem tanárain, kutatóin kívül Rákossy Balázs, az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár, Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester, Czilli Máté, a BIK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Mátyus Péter, a BIK Nonprofit Kft. tudományos igazgatója, valamint Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora.
Erdő Péter beszédében az oktatás és a kutatás kapcsolatára hívta fel a figyelmet, kiemelve a katolikus egyetem szerepét és küldetését a tudományos életben. Szent II. János Pál pápa Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli rendelkezését idézte, amelyben a pápa a katolikus egyetem hivatását az igazság kutatásában látja: „A katolikus egyetem becsületbeli dolga és kötelessége, hogy fenntartások nélkül az igazság ügyének szentelje magát.”
Mint mondta, az új kutatóközpont felépítése újabb terét adja a valóság egészére vetett pillantásnak, megnyitva szellemi látóhatárunkat. Ez, amint beszédében fogalmazott, mai korunkban különösen fontos hivatása a keresztény „universitasnak”.
Rákossy Balázs köszöntőjében kiemelte az intézmény nemzetközi kapcsolatait, valamint a különböző kutatóintézmények összefogásának fontosságát. A most kezdődő beruházásban olyan jövőbe mutató lehetőséget lát, amely megnyitja a magyar kutatók lehetőségeit is, bekapcsolódva a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. Ezáltal a közép-európai térségben Magyarországon sajátos központja jöhet létre a bionikai kutatásoknak.
Kocsis Máté polgármester beszédében kiemelte a VIII. kerület budapesti viszonylatban fontos szerepét, amely a 20. századi szellemi, közéleti és kutatási központ múltját kívánja feleleveníteni. Hangsúlyozta, a kerület több egyetemnek, így a Pázmány Péter Katolikus Egyetem több karának is otthont ad, így a főváros kiemelt egyetemi negyedeként is tekinthetünk rá.
A polgármester emellett kitért arra, hogy a kerület szeretne jó gazdája lenni a leendő Bionikai Innovációs Központnak (BIK), azaz szeretné megteremteni a kutatóközpont városi környezetbe való beillesztését.
A köszöntőbeszédeket követően sor került az alapkőletételi okirat felolvasására és aláírására, majd Erdő Péter áldásával elhelyezték a kézjegyekkel ellátott dokumentumot a leendő központ alapjában.
Az alapkőletétel után a PPKE Práter utcai Információs Technológiai és Bionikai Karán került sor a sajtótájékoztatóra, melyen Kocsis Máté polgármester mint kerületi házigazda fogadta a megjelenteket. Az alapkőletétel során elhangzott beszédével összhangban kiemelte a kerület számára fontos beruházás szerepét, amely így még jobban formálja az eddigi egyetemi negyed arculatát. Továbbá javaslatot tett a kerület köztereinek és utcáinak átnevezésére, hogy a nemcsak magyarországi, de nemzetközi viszonylatban is elismert tudósok ily módon jelen legyenek a köztudatban, mintegy szellemi teret jelölve ki.
Rákossy Balázs államtitkár ismét az egyetemek közötti összefogást hangsúlyozta, illetve a bionikai központot a kormány fejlesztéspolitikai terveiben helyezte el, amelynek egyik célja munkaerő teremtése, valamint a gazdasági növekedés elősegítése a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatásával.
Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora Roska Tamással kapcsolatos emlékeivel kezdte beszédét, amelyben megemlítette a bionikai képzés és a Bionikai Innovációs Központ létrehozásának kezdeteit. Kiemelte a bionikai kutatásoknak a betegellátásban való szerepét egy, már lezárulóban lévő fejlesztés, a Korányi projekt tükrében.
Szuromi Szabolcs rektor az egyetem tudományos kapcsolatrendszerére irányította a jelenlévők figyelmét, amely nemcsak a különböző európai és egyesült államokbeli intézményekkel jön létre (így például a PPKE kapcsolatot tart fenn a krakkói Jagelló Egyetemmel, a spanyolországi Universidad de Navarrával és az indianai Notre Dame Egyetemmel is), hanem a leendő központ és a benne megvalósuló kutatások között is. Hiszen, amint hangsúlyozta, a tervek szerint olyan épület átadására kerülhet majd sor, amely lehetővé teszi a folyamatosan változó, multidiszciplináris tudományterület alakulásának követését is.
Ez utóbbi megállapítást Balázs Mihály DLA vezetőtervező is kiemelte, mint az építési tervek megalkotásakor fontos szempontot. Ez abban is megmutatkozik többek között, hogy az épületbe flexibilis, könnyen átalakítható tereket terveztek.
Mátyus Péter, a BIK tudományos igazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a bionikai kutatások már az épület megtervezése előtt elkezdődtek, így az építkezés befejeztével a jelenleg is folyamatban lévő kutatási projektek új környezetben találhatnak otthonra. Ezenkívül utalt a bionika hatására az élelmiszer- és gyógyszeriparban, valamint hangsúlyozta a klinikumban való eszközök fejlesztését, amelyben a bionikának is fontos szerepe van.
A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának folyosóján a látogatóknak, résztvevőknek lehetőségük volt az építési tervek megtekintésére is. A tervek alapján a központ számos laborral, kutató- és mérőszobával ad majd lehetőséget az eddigi kutatások folytatására.
A kutatás egy új területének és minőségének kibontakozásával találkozunk a 21. század hajnalán. Ezt az Egyesült Államokban röviden NBIC-vel rövidítik, ami a nano-bio-info-cogno szinergia rövidítése. Ami a szolgáltatásokat és az új termékeket illeti, a fő célpontok a biológiai, az információs és az orvosi technológiák területei és metodikái, ott vannak azonban az agrár- és állat-egészségügyi alkalmazások is.
Az információs technológiák és a biotechnológiák szinergiájáról van tehát szó. A fentiek szerint négy diszciplína, a biológia, a fizika, a kémia, az elektronika-információs technológia az orvostudománnyal kiegészítve, illetve abba beépülve, új kapcsolatrendszert alakít ki.
Mik teszik lehetővé ennek a hihetetlenül gyors fejlődésnek és új területnek a kibontakozását? Egyrészt a technika történetében első ízben vált lehetővé a molekulák műszeres megfigyelése és molekulaméretű alkatrészekből gépek építése, másrészt a számítástechnika sokoldalú új lehetőségeket nyitott meg. A mikrotechnika, mikroelektronika kibontakozásával és elterjedésével, majd a nanotechnológia megjelenésével megragadhatóvá és alakíthatóvá váltak a molekulák dinamikáját meghatározó elektromágneses kölcsönhatások. Így olyan gépek építhetők, amelyek az élő anyag mozgásait kísérő fizikai jelenségeket már molekuláris szinten is érzékelik és megjelenítik, illetve az élő anyaggal kölcsönhatásba lépő programozott gépeket építhetnek be az élő szervezetbe. Új molekuláris képalkotó rendszerek egész sora van születőben (Molecular and Bio Imaging). Új lehetőségek nyílnak az élő és élettelen interfészek kialakítására, intelligens „protézisek” és gyógyszerek kidolgozására.
Erdő Péter beszédének teljes szövege megtalálható ITT.
Fotó: Thaler Tamás
Várkonyi Borbála/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria