A lateráni bazilika kanonokja lett a francia államfő

Macron elnököt és feleségét, Brigitte-et a templomba való bevonulásuk előtt Angelo De Donatis kinevezett bíboros, a római egyházmegye pápai helynöke, a lateráni bazilika főpapja köszöntötte, valamint a káptalan egyetlen francia kanonoka, Louis Duval-Arnould.

A köszöntést követően Emmanuel Macron a kanonokok kíséretében ünnepélyesen bevonult a bazilikába, és De Donatis érsekkel együtt a főoltár előtt foglalt helyet. Üdvözlő beszédében a kinevezett bíboros arra emlékeztetett, hogy Macron bevonulása Róma püspökeinek székesegyházába a Franciaország és az Apostoli Szentszék kapcsolatát kifejező ősi hagyomány folytatása, és biztosította, hogy az elnök most már a bazilika közösségéhez tartozik.

A rövid igeliturgiát a hívek könyörgése követte, amelyben imádkoztak többek között Franciaországért, minden lakójáért és az ország vezetőiért. A Miatyánk latin nyelvű eléneklése után Macron elnök is felszólalt. Beszédében elmondta, hogy a lateráni bazilika tiszteletbeli kanonoki címét azért fogadta el, mert ez a hagyomány az Apostoli Szentszékkel való egység és barátság jele.

Felidézte a cím adományozásának a francia királyokig visszanyúló történetét, és megemlékezett a templomban Franciaországért bemutatott szentmisék hagyományáról is, amelyet a francia szentszéki nagykövetség gondoz. Macron hangsúlyozta, hogy a francia elnök jelenléte a bazilikában az Apostoli Szentszékkel való kapcsolat elmélyítésének vágyából fakad. Ezek a kapcsolatok nemcsak történelmi örökségként fontosak, de ma is a békét és a közjót szolgálhatják. Macron elnök végül jókívánságait fejezte ki De Donatis érseknek bíborosi kinevezése alkalmából.

A leendő bíboros záró áldása és a Salve Regina eléneklése után Macron elnök a kanonokokkal együtt átment a káptalan kápolnájába, és beült a stallumba, amit a jelenlevők tapssal fogadtak. Az ajándékok átadását követően aláírta a tiszteletbeli megbízatás átvételét igazoló dokumentumot, amit aláírásukkal hitelesítettek a bazilika kanonokai és De Donatis érsek.

Az ünnepi szertartáson jelen volt többek között a francia Dominique Mamberti bíboros, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa és több szentszéki nagykövet is.

* * *

Elsőként XI. Lajos lett a lateráni káptalan tiszteletbeli kanonoka 1482-ben. 1604-ben megújították ezt a hagyományt, miután a hugenotta király, IV. Henrik visszatért a katolikus hitre. IV. Henrik a bazilika kanonokaitól sok segítséget kapott – hálából a káptalannak adományozta a dél-franciaországi Clairac bencés apátságának teljes jövedelmét. A káptalan ugyanakkor tiszteletbeli kanonoki címet adományozott Franciaország első Bourbon uralkodójának. Emellett kötelezettséget vállalt, hogy minden év december 13-án, a király születésnapján szentmisét mutatnak be Franciaország szándékára. A hagyomány akkor is folytatódott, amikor az állam vezetői császárok és elnökök lettek.

Idővel azonban a francia uralkodókat megillető cím a gyakorlatban feledésbe merült. Csak 1957-ben újította fel a tiszteletbeli kanonoki cím ünnepélyes római átvételének hagyományát René Coty elnök. Később követték utódai, kezdve Charles de Gaulle tábornokkal – Georges Pompidou, François Mitterand és François Hollande elnökök kivételével. Az utolsó francia államfő, aki 2007. december 20-án átvette ezt a megbízatást, Nicolas Sarkozy volt.

* * *

Emmanuel Macron 12 éves korában részesült a keresztség szentségében. Tanulmányait jezsuiták által vezetett iskolában végezte. A protestáns filozófus, Paul Ricoeur egykori asszisztense ma azonban a transzcendensre nyitott agnosztikusnak nevezi magát.

Forrás és fotó: Ekai.pl

Fordította: Koncz Éva

Magyar Kurír