Magyarok Nagyasszonya ünnepe a Szent Péter-bazilikában

Az ünnepi szentmisén Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Német László nagybecskereki megyéspüspök, továbbá Somorjai Ádám OSB, a szentszéki államtitkárság munkatársa; Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője; Németh László, a Szent István Ház igazgatója, olaszországi magyar főlelkész; Tóth Tamás, a római Pápai Magyar Intézet (PMI) rektora; illetve az intézet növendékei; Harsányi Ottó ferences, a római Pápai Antonianum egyetem erkölcsteológusa; Melo Lajos domonkos, a Santa Maria Maggiore-bazilika magyar gyóntatója és az örök városban szolgáló magyar papok koncelebráltak.

A búcsúünnepen részt vettek Kocsis Fülöp metropolita, a Rómában szolgálatot teljesítő magyar diplomácia képviselői, a római Német-Magyar Kollégium növendékei, a helyi magyar közösség tagjai és az erdélyi csíkszépvízi kórus zarándokai is.

Erdő Péter bíboros homíliájában a Mária-tisztelet közép-európai gyökereiről és a Szűzanya-ábrázolás főbb motívumairól beszélt.

Alakja fénysugárként jelenik meg, akár a Hold, amelyik a Nap sugárzását veri vissza. Ez arra utal, hogy Krisztus világossága Szűz Mária alakján kiemelkedő módon tükröződik – fogalmazott a bíboros. – Úgy is szokták ábrázolni világosságát mint hajnali csillagét, vagy mint tengernek csillagáét, ahogy a himnusz szólítja meg Máriát: „Tengernek fényes csillaga, Isten édesanyja”. A hajósok életében a tengeri csillag mutatta a helyes irányt. Ugyanarról van tehát szó, mint a bölcsesség esetében: szükségünk van arra, hogy egyénileg és közösségileg, magyar népként is helyes iránymutatást kapjunk, ne csak e világ bölcseitől, hanem magától az isteni bölcsességtől.

Ezért történelmünk egy érdekes pontján egyik legnagyobb magyar katolikus hitszónokunk így beszélt erről: „Tenger a világ, zivataros; népek és országok csak zátonyokon állnak, nincs maradandó városuk. De azért az Isten terveit kell minden népnek küzdve, tűrve, haladva, fejlődve megvalósítani, s biztosítani létét az idők tengerében. Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöttünk; tengerünk nemigen van, amely nemzeti haladásunkat, gazdagodásunkat előmozdítaná, melynek leheletétől hősök és szentek lelkesülnének, de a »Tenger Csillaga« mégis mosolyog felénk. Kilencszázados történetünk verőfényében éppúgy, mint mély árnyaiban, ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik mint angyalének; ez az alak, ez a név: Mária” – idézte Prohászka Ottokár püspököt Erdő Péter.

Szent István neki ajánlotta föl országunkat, az ő pártfogását kérjük a mai nehéz történelmi körülményeink között, amikor nagy szükségünk van az eligazításra – hangsúlyozta homíliájában a bíboros.

Az első eligazító szó pedig a szeretet szava. Ha belegondolunk abba, hogy a népeknek lehetnek pártfogói; hogy Szűz Máriát a saját édesanyjaként tiszteli Közép-Európa szinte minden népe, akkor rádöbbenünk, hogy talán a népek sokfélesége is megfelel az isteni gondviselésnek – mutatott rá a szónok. – Ennek aktualitását mutatja Ferenc pápa nagy természetvédelmi enciklikája, amelynek tanulmányozása során föltesszük magunknak a kérdéseket: Miért értékes a természet? Mitől jobb az állatok és növények gazdagsága, mint egy kősivatag? És rájövünk, hogy a teremtésben, az Istenhez való viszonyban találja meg mindez az értékét. Még hangsúlyosabban igaz ez az értelmes emberi világra, az egyes nemzeti kultúrák, nyelvek, történelmi tapasztalatok gazdagságára, amely a Teremtő akarata szerint kialakult olyan érték, amely ma is gazdagít, segít, hogy emberségesebben tudjuk megoldani az élet új kérdéseit. Segít abban, hogy összetartó közösségek szülessenek: a családon kívül a nemzet is egy olyan természetes közösség, amely értékeket hordoz és továbbít. Vigyázni kell azonban ezen értékek helyes használatára, hogy ne essünk a túlzott nacionalizmus, a sovinizmus csapdájába, vagy a családi összetartozás ne torkolljon például protekcionizmusba vagy egyéb hibákba.

A Szűzanyára tekintsünk, aki egyszerre tud az összes nép édesanyja lenni, hogy megtaláljuk benne a választ is: a helyes önértékelésünk mellett a többiek megbecsülését – buzdított a bíboros. – Ez az, ami a keresztény szemlélet szerint a nemzetek igazi arcát megrajzolja. Európa a Gondviselés terve folytán olyan kontinens, talán az egyetlen, amelyik csupa nemzetállamból áll; ahol az országok nyelve, hagyománya, kultúrája valamilyen szinten összekapcsolódik.

Ez nem a múlt egyfajta zárványa, amit minél előbb el kell felejteni, hogy a haladás gyorsabban juthasson előre, mint ahogy nem ilyen dolog a család sem, hanem ma is aktuális, ma is értéket hordoz. Ennek az értéknek nemcsak az őriztetéséhez, ahogy Ferenc pápa mondja, hanem az erőforrásként való használatához kérjük a Boldogságos Szűzanya pártfogását és a magyar szentek, különösen Szent István közbenjárását – zárta a vatikáni magyar kápolna búcsúján mondott szentbeszédét Erdő Péter bíboros.

* * *

Németh László olaszországi magyar főlelkész szerkesztőségünknek jelezte, hogy a magyar kápolna felszentelésének 35. évfordulójára a Szent István Társulat kiadásában megjelent, a kápolnát bemutató füzet javított kiadása.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Gedő Ágnes

Magyar Kurír