Már áldott karácsonyt sem szabad kívánni?

Elsőként a spanyol balliberális El País vette zokon még szerdán, hogy Jesús Posada, a spanyol (néppárti többségű) alsóház konzervatív elnöke áldott karácsonyi ünnepeket mert kívánni minden képviselőnek a Cortes hivatalos oldalának első Twitter-üzenetében. Posada a spanyol állam mind a négy hivatalos – kasztíliai, katalán, baszk és gallego – nyelvére lefordította a szöveget, hogy elkerülje a most zajló nyelvi vita elmérgesítését.

Az üzenet dísze az alsóház könyvtárában található hóráskönyv Szűz Máriát ábrázoló miniatúrája volt. De a jelek szerint hiába. Még aznap a kommunista képviselők is kikérték maguknak az üzenetet, többek között ők is amiatt, hogy a vallási jelkép – ráadásul a Szeplőtelen Fogantatás napján - szerintük ellentétben áll az alkotmánnyal, amely kimondja, hogy az országnak nincs fő vallása. Aztán a többi kis baloldali párt képviselői is csatlakoztak hozzájuk, írta többek között a főleg katolikus Religión en Libertad portálja.

Josep Antoni Duran i Lleida, a katalán liberális-kereszténydemokrata pártszövetség, az Összetartás és Unió (CiU) madridi frakcióvezetője ellentmondott nekik: a karácsonyi üdvözlet az ország kultúrájának szerves része. A kereszténydemokrata politikus azt hangsúlyozta a bírálókkal ellentétben, hogy az üzenetben nem volt semmi ártó szándék. Jesús Posada pedig tömören így összegezte a heves bírálatokat az érdeklődő újságíróknak: „Ilyen a demokrácia, némelyeknek nem tetszik, másoknak meg igen.”

Portugál honismereti gyűjtemény a várak, városok névadó szentjeiről

A független portugál Público számolt be egy merész művelődéstörténeti-egyházi kezdeményezésről. A hit évének keretében a portugál katolikus egyház megbízta a Traduvarius kiadót, hogy fordítsa le azoknak a szenteknek és mártíroknak, illetve csodáiknak történetét, akikről a mai Portugália területén városokat, várakat, hegyeket, állomásokat és más helyneveket neveztek el. Hétfőn mutatták be a sajtónak a 2015-ig összesen 12 kötetre tervezett sorozat első kötetét, amelyet nemcsak könyvesboltokban lehet majd megvenni, hanem a plébániákhoz is eljuttatják. Először fordítják portugálra ezeket a késő ókori és kora középkori latin szövegeket, amelyek még a portugál királyság létrejötte előtti időkben keletkeztek.

A válság is erősíti a hitet

Teológusokat, szociológusokat, sőt katolikus papokat is érdekel az a csak látszólag ellentmondásos jelenség, hogy válság idején miért nő a hívek száma. A spanyol konzervatív La Razón a címbeli jelenség spanyolországi vonatkozásairól azt írta, hogy a hivatalos adatok szerint közel ötmillió állástalanból – más források szerint már gyakorlatilag egymillió fővel több – több mint egymillióan kértek és kaptak valamilyen segítséget a Karitász helyi szervezeteitől. De nemcsak kézzelfogható segítséget kérnek és kapnak, hanem lelki támaszt is találnak, és ők gyakran azok a katolikusok, akik rég nem gyakorolják hitüket. Ezt bizonyította például az állami kezelésű Társadalomkutató Központ (CIS) decemberi felmérése is, amely 1,6 százalékkal nagyobb arányt (72,4) mért, mint az előző hónapban.

A katalán La Vanguardia arra a helyi folyamatra hívta fel a figyelmet, hogy az ottani Karitász idén háromszor annyi összeget fordított a tőlük segítséget kérők lakbérének, jelzáloghitelének vagy más számláinak kifizetésére (a rendelkezésére álló teljes összeg 71 százalékát). Még aggasztóbb jelenség, hogy a segítségre szorulók 36 százaléka kiskorú, de náluk is nagyobb létszámú és persze ugyanolyan sebezhetőbb közösség is az egyszülős csonka családokban élőké. A portugál Expresso c. hetilap is vigasztalan képet kapott az ottani Karitásztól, mivel idén is valósággal elárasztották őket a segélykérések, 65 százalékkal nőtt az arányuk. Elnöke, Eugénio Fonseca elmondta az egyik kereskedelmi tévében (Antena1), hogy az országban (a tavaly kapott 78 milliárd eurós mentőöv óta bevezetett sorozatos megszorító intézkedések miatt) ma létező jelenség az éhezés, és az állam drágán fogja megfizetni a most éhezők nélkülözéseit. Tudniillik ha valaki nem tud megfelelően és rendszeresen táplálkozni, drágán fogja megfizetni hiányát, de nem csak ő, hanem az állam is, tehát semmit nem fog érni a betegségek megelőzése.

Sobieski Tamás/Magyar Kurír