Megáldották a Szent Korona hiteles másolatát a szegedi ferences templomban

A Magyar Nemzetőrség Országos Szövetsége kérésére zajlott le a Szent Korona hiteles másolatának megáldása az alsóvárosi Havas Boldogasszony-templomban vasárnap délelőtt. Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök mutatta be a szentmisét és áldotta meg a koronát Kárpáti Kázmér ferences szerzetes, plébános koncelebrálásával.

Gyulay Endre prédikációjában felidézte, hogy a Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsekkel Szent István király koronázására. Hangsúlyozta, hogy az nem pusztán koronázási ékszer, hanem

a magyar államiság és a keresztény értékek, a krisztusi lelkület és tanítás melletti elköteleződés jelképe.

Szent István szavain túl példamutató életével is vállalta a kereszténységet. Nem csak istenhívő, de Istennek élő uralkodó volt, aki egész országát krisztusivá akarta tenni. E törekvése és a Krisztus tanítása melletti elköteleződése egész életét és uralkodását végigkísérte. A hagyomány szerint halálát közeledni érezvén a Szent Koronával együtt felajánlotta hazánkat Szűz Máriának.

Ez az apostoli lelkület bennünket is át kellene hogy járjon

– jegyezte meg a nyugalmazott megyéspüspök. Emlékeztetett: az Egyház a szentekkel példaképeket állít elénk, akik közül mindenki találhat hozzá közel állót. A korona is tanít és eligazít minket, ugyanakkor felelősségre von, sőt előrevetíti a feltámadás reményét. Kitért arra is, hogy noha már nincs király Magyarországon,

minden vezető kötelessége a Szent István-i örökség nyomán a Szent Korona szimbolikus vállalása mellett krisztusi elvekre építeni életét, mert ezáltal lehet a koronának nem csak múltja, de jelene és jövője is.

Kárpáti Kázmér ferences szerzetes reményét fejezte ki, hogy a Szent Korona másolata minden magyar ember – országhatáron belül és túl – egységét szolgálja majd egymással és az égiekkel egyaránt.

A szentmise után Gyulay Endre megáldotta a hiteles másolatot, hogy az ezután a Magyar Nemzetőrség és az Erdélyi Vitézi Rend rendezvényeinek fényét emelve szolgálhassa a hazánk keresztény öröksége iránti elkötelezettséget és a nemzettudat erősödését. Majd Kohári Nándor történész tartott rövid ismertetőt a Szent Korona történetéről, ezután a hívek a rendház konferenciatermében közelről is megtekinthették a hiteles replikát.

A szerzetesek és a megjelent hívek számára kettős ünnep volt ez a nap, ugyanis a koronaszentelés mellett arra is emlékeztek, hogy Mátyás király idején, napra pontosan 555 évvel ezelőtt kezdődött meg a szegedi, mai Mátyás téri templom felújítása. Hunyadi Mátyás ugyanis szívébe zárta  a várost, ahol 1458. január 12-én királynak jelölték a rendek. Trónra lépésekor az Alföldön már nagy kiterjedésű birtokai voltak a Hunyadi családnak, Szeged is Hunyadi-birtok volt. Mátyás számos kiváltságlevelet adott a városnak.

1465. október 25-én országgyűlést tartott a ferences templom kertjében. Ekkor történt meg, hogy hatvanezer aranyat érő királyi palástját egy fagyoskodó szerzetesnek adta. A király 1469. április 28-án ismét Szegedre érkezett, ekkor kezdődtek meg az építési munkák is, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat emeltek. Ezzel egy időben indult meg a torony építése is, a sekrestye kialakítása, valamint újraboltozták a hajót. A király az építkezést életében nem tudta befejezni, ezért a szegedi polgárok segítségével zárult le – a szentély tetőpárkányzatánál elhelyezett tábla szerint – 1503-ban.

Forrás: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Török János

Magyar Kurír