Megemlékeztek a málenkij robot áldozatairól

Szentbeszédében a püspök a megbékélés fontosságát hangsúlyozta. „Ahol nincs béke, ott előbb-utóbb elkezdődnek a málenkij robotok is” - fogalmazott a főpásztor a kismarosi templomban tartott szentmiséban.

Kismarosról és környékéről több mint hatszáz embert hurcoltak el. Ezeknek negyede soha nem tért vissza; a többiek közül is csak kevesen élnek már, akik egészsége engedte, részt vett a megemlékezésen. 

Az elhurcoltak emléktábláját megkoszorúzta Harrach Péter, a térség KDNP-s parlamenti képviselője is.

Poldauf Gábor polgármester arról beszélt, Kismaroson az is elég volt az elhurcoláshoz, hogy valakinek német hangzású neve legyen. Az összegyűjtöttekkel csupán annyit közöltek: rövid időre útjavításra viszik őket, miközben azt sem engedték meg nekik, hogy rendesen felöltözzenek. A később élve hazatérők nem beszélhettek a velük történtekről, ezért is fontos most, közel 70 év múltán a közös megemlékezés.

A málenkij robot a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka elnevezése. Romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek és vittek el magyar civileket, elsősorban német nevű, 17 és 45 év közötti férfiakat, valamint 18-30 éves nőket. Összesen több mint 130 ezer embert hurcoltak el kemény fizikai munkára, szovjet iparvidékekre, legalább egyharmaduk odaveszett.

Váci Egyházmegye/MTI/Magyar Kurír