Megjelent az Áldások könyve – beszélgetés Verbényi Istvánnal

– Mennyi idő alatt készült el az Áldások könyve?

– A könyv története messzire nyúlik vissza. Az Áldások könyve 1984-ben jelent meg Rómában, s én ezt követően sokat foglalkoztam vele. 1994-ben készítettem a magyar kiadáshoz az első tervezetet. Konkoly István püspök úr abban az évben átadott nekem egy A4-es borítékban 215 oldalt, az Áldások könyvének nyers latin fordítását. Mi pedig Katona Nándor új-szegedi plébánossal munkához láttunk. Ma már Katona Nándor atya nem él. A könyv készítése hol lelassult, hol felgyorsult, de én folyamatosan dolgoztam rajta.

– Milyen koncepció alapján készült a kötet?

– Már az említett 1994-es évben leírtam, hogyan képzelem el az Áldások könyvének teljes szerkezetét. Az olasz Áldások könyvét tekintettem mintának, amit már akkor kiadtak, de még nem jelent meg a Liturgiam authenticam (A népnyelvek használata a római liturgia könyveinek kiadásaiban). Úgy gondoltuk, hogy kiválogatjuk a megfelelő áldásokat, melyeket majd használni fogunk. Ezért készítettünk egy kérdőívet, amelyben választ kértünk az áldások fajtáira, magyarázó szövegekkel ellátva. 2001-ben döntő változás történt, mert az Istentiszteleti Kongregáció kiadta a Liturgiam authenthicam instrukciót, amelyben pontosan meghatározták, hogyan kell elkészíteni a liturgikus könyvek nemzeti nyelvű fordítását. Ebben egyértelműen benne volt, hogy nagyon szigorúan ragaszkodni kell anyagában is a szerkezethez, vagyis egyszerűen le kell fordítani. Ezzel az volt a gond, hogy az egyes áldásoknál csak egy szentírási szöveg szerepelt, a többieknél pedig csupán utalás. Az olasz példát alapul véve az volt az elképzelésem, hogy készítünk egy függeléket, amelybe beletesszük a szentírási szövegeket, a zsoltárokat, halleluja verseket, bizonyos himnuszokat és énekeket. A munkába nemcsak egyházi, hanem világi személyek segítségét is kértem, mert a szentírási szövegeknek, zsoltárok dallamainak összeállítása nem volt egyszerű feladat. Számrendszerrel, utalásokkal jeleztük, hogy hol lehet megtalálni ezeket. Az Áldások könyvének végleges változatában mi még hozzátettük a magyar áldásokat, illetve a szükséges kiegészítéseket. Az eredeti latinban például a temető megáldása szerepelt, de a kolumbáriumé nem. Nálunk viszont nagyon sok templomban van kolumbárium, és ezért az áldás szövege szükséges. Mi ezeket begyűjtöttük, megfelelően beépítettük a könyvbe. Voltak olyan áldások is, amelyeket kicsit harmonizálni kellett. Magyarországon – és általában a német nyelvterületen – a házak megáldása vízkereszt ünnepéhez kötődik. A latin nyelvű Benedictionáléban viszont ez húsvéthoz kapcsolódik. Mi közöljük a húsvét idején elhangzó eredeti áldás szövegét is, de a következő alpontban jelezzük a magyar gyakorlatot is, áldás vízkereszt után. A magyar hagyományból átvett áldásokat piros csillaggal jelöltük meg. Az Áldások könyve tehát áttekinthető és könnyen kezelhető.

– Az Áldások könyve öt nagyobb fejezetből áll, ezek tartalmazzák a különböző áldásformákat. Melyek ezek?

– Az első a személyek megáldása, a második az épületek és a keresztények sokféle tevékenységére vonatkozó áldások. A harmadik a templomokban liturgikus alkalmazásra vagy jámborsági gyakorlatra rendelt, vagy felállított eszközök megáldása. A negyedik a keresztény nép vallásos életének támogatására használt eszközök megáldása. Az ötödik pedig a különböző alkalmakkor adható áldások.

– A könyv alapján az egyes áldások részei is fontos jelentőséggel bírnak.

– Igen, ez így van. A bevezető szertartásban nemcsak a jelenlévők köszöntése fontos, hanem a bevezető szavak, amelyeknek kateketikai jelentőségük van. Meg kell világítani az áldás értelmét és célját, de fel kell készíteni a jelenlévőket Isten áldásának fogadására is. Isten igéjének olvasása pedig rávilágít arra, hogy az üdvösség története során sokféle formában és alkalommal nyilvánult meg Isten szeretete az ember iránt. Ezért kell gondosan kiválogatni a szentírási szakaszokat a felsorolt lehetőségek közül. Kapcsolódik zsoltár is a szentírási szakaszhoz. Biztosítandó az ünnepélyességet, énekelni is lehet. Az ajánlott homíliában lehet egészen személyhez, vagy közösséghez kötődően alkalmazni Isten üzenetét. A választ pedig a fohászokban tudja megfogalmazni a jelenlévők közössége, kialakítva a személyes kéréseiket is. Az Áldó könyörgés az Egyház imája, amelyben Isten áldását kéri a megfogalmazott kérések szerint. Sokszor több szövegváltozat található, azt kell alkalmazni, amelyik a helyi körülménynek leginkább megfelel – utal erre számos alkalommal a rubrika. Az áldás liturgiája befejezéssel és elbocsátással zárul, javasolva egy megfelelő ének közös eléneklését is. 

– Az áldások egy részében – például család vagy öregek – nemcsak felszentelt személy, hanem világi hívő is vezető lehet.

– Igen, ezért őket különleges gondossággal kell felkészíteni a közösségi áldások vezetésére. Figyelmeztetni kell őket az alapos előkészületre, kerüljék a rögtönzéseket, és a liturgikus előírásokat pontosan tartsák meg, mert nem okozhatnak zavart a hívek között.

– A könyv függeléke nagyon vastag, kétszáz oldal. Miért volt ilyen bőséges függelékre szükség?

– Ezen nem kell csodálkozni, hiszen itt olvasható az összes szentírási szöveg, melyekre elöl csak utalás található. Ugyanígy az összes válaszos zsoltár és halleluja vers, valamint a különböző himnuszok, énekek, amelyek liturgikus felhasználásra kerülnek, ide kellett tenni. A tárgymutató és a tartalom szintén a végére került.

– Lesznek-e világi hívek részére praktikus kiadványok, amelyek csak bizonyos áldásokat tartalmaznak?

– Egészen biztos. Gondolom éppen úgy, amint az olaszok is ezt elkészítették. De ez már a Liturgikus Intézet feladata, amit a Püspöki Konferenciának kell jóváhagynia.

– Az Áldások könyvének tanulmányozása és alkalmazása, úgy tűnik, nagyon komoly felkészültséget kíván.

– Ez kétségkívül így van. Nem elég azt mondania az áldásosztó papnak vagy világi hívőnek, hogy itt van az Áldások könyve, csak kinyitom, felolvasom a szöveget és kész. Nagyon felkészültnek kell lennie, aki megfelelően akarja alkalmazni a könyvben leírtakat. Gondosan át kell tanulmányozni minden fejezetét, és csak akkor lehet felhasználni, ha már jól ismerik azokat. Tizennyolc évig foglalkoztam ezzel a könyvvel, de amikor egy-egy részben elmélyülök, még mindig sok újdonságot fedezek fel benne, amit fel lehet és fel kell használni az áldásosztónak.

– Az Áldások könyvének általános irányelvek című fejezetében olvasható, hogy „Az Egyház a Szentlélek erejének tevékenysége által sokféle módon végzi szolgálatát, és ezért rendelt számos áldásformát.” Mindenekfelett áldott az Isten – ez minden áldás ősforrása és eredete?

– Az Egyház a különböző áldásformákkal az embereket Isten dicséretére hívja, serkenti őket oltalmának kiesdésére, buzdítja Isten irgalmának életszentséggel való kiérdemlésére, és könyörög jótéteményeinek kieszközlésére, hogy elérjék kérésük boldogító teljesülését. Erre szolgálnak az Egyház által rendelt áldások. Érzékelhető jelek ezek, amelyek jelzik és meg is valósítják egyfelől az emberek Krisztusban való megszentelését, másfelől Isten megdicsőítését, mindkettőnek ugyanaz a célja, mint amire az Egyház minden egyéb tevékenysége is irányul. Tökéletesen megvalósul minden egyes ünneplésben az Isten imádása, és a hívő nép tanítása, amely Isten igéjében és Krisztus evangéliumának hirdetésében áll. Ez az áldások két részében valósul meg, vagyis az ige liturgiája után következik az Áldó könyörgés. Ugyanakkor megvalósul minden áldásban Isten lehajló szeretete az ember felé, és az ember imádása és magasztalása a kért és az elnyert javakért. Ezért olvasunk a szentírási könyvekben és megemlékezünk a szentmise liturgiájában: Istenünk, te mindezeket a javakat mindenkor Krisztus, a mi Urunk által teremted, szenteled meg, élteted, áldod meg és adod nekünk. Az Áldások könyve hűen tükrözi az Isten jóságát az Egyház sokféle tevékenysége által.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír