Megjelent a Vigilia júniusi száma

„A világjárvány szinte laboratóriumi körülmények között világított rá a polarizáltság kortárs jelenlétére. Egyaránt hallhatóak olyan hangok, melyek szerint a járvány elmúltával semmi sem lehet többé olyan, mint korábban, és olyan vélemények, melyek szerint a társadalmak túl restek a változáshoz. Egyesek szemében csekély mértékűek az ismereteink a helyzetről, mások szerint felesleges túl sok szót vesztegetni rá. Szinte divattá vált annak emlegetése, hogy a nyilvános vitákban alig jutnak szerephez az egyházak, de ekkor máris jelentkeznek azok, akik a hétköznapokban tanúsított karitatív egyházi helytállásra mutatnak rá. (…) Nem tehetünk úgy, mintha semmi sem történne, és nem élhetünk úgy, mintha minden megváltozott volna. A helyzet talán nem is önmagában jelentős, hanem azért, mert ijesztő és nagyszerű dolgokra világít rá az emberi együttélésben, csodálatos lehetőségekre és félelmetes rákfenékre az emberi kultúrában. Hogy tanulékonyságot hoz-e magával, azt nem egyhamar lehet majd megmondani” – írja Görföl Tibor főszerkesztő A polarizáltságról című vezércikkében.

Ádám Péter: Tocqueville és a vallás című írása vezeti be a fordításában közölt, Alexis de Tocqueville: Amerikai demokrácia művéből vett részletet: Hogyan szolgálják a demokratikus érzelmek a vallást az Egyesült Államokban. Ezután Prohászka László: Zsákodi Csiszér János egyházművészeti alkotásai című tanulmányát olvashatjuk. A Vigilia beszélgetése rovatba Bodnár Dániel készített interjút Kárpáti Tamás festőművésszel. Az Egyház a világban rovat Kiss Gábor: Szinodalitás 2.0?, a Múltunk és jelenünk pedig Szabó Ferenc: Baráti emlékezés Rónay György hajdani főszerkesztőre és Tusor Péter: Főúri befolyás és egyházi autonómia (Nemzeti zsinatok, 1638, 1648) című írásait közli.

A folyóirat szépirodalmi részében Bertók László, Fecske Csaba, Juhász Anikó, Aczél Géza és Fűri Mária versei, Györffy Miklós: A világ romantizálása című, Peter Handkéról szóló tanulmánya, részlet Horváth Viktor fordításában John Milton: Elveszett Paradicsom című művének 4. énekből, Péti Miklós: „Változatos látvány, boldog vidéki székhely” című, Milton Elveszett Paradicsomát elemző tanulmánya és Görföl Tibor: Robert Lax és az ártatlanság költészete című esszéje olvasható.

A Kritika rovatban Szatmári Györgyi ismerteti Cziglányi Zsolt: Az Ószövetség története című könyvét, a Szemle rovatban pedig Jeges Mirjam OCD: Árnyékában kívántam élni, Ritoók Zsigmond: Homéros Magyarországon, Sándor Iván: Amit a szél susog, Závada Pál: Hajó a ködben és A modern magyar katolikus politizálás arcképcsarnoka című könyvről találunk recenziókat.

A Vigilia megújult honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír