Megjelent a Vigilia októberi száma

Az irgalmasság tanúja című vezércikkében Lukács László főszerkesztő a szeptember 4-én szentté avatott Kalkuttai Teréz anya alakját idézi fel, aki „közvetlen közelről tapasztalta meg a szegénység különböző formáit: a materiális szegénységet, a társadalomból kitaszítottak keserűségét, a betegség és az agónia kínjait, és minden erejét a szenvedők megsegítésére fordította”, s aki „nem szavakkal prédikált Isten és az emberek szeretetéről, hanem életével tett róla tanúságot – a Szeretet Misszionáriusaként. A szegényekkel vállalt sorsközösséget, őket szolgálta minden erejével.”

A lap tematikus összeállítása az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójáról emlékezik meg: Pomogáts Béla és Rónay László személyes emlékeiket írják le, Cúthné Gyóni Eszter: „A zirci apát úr ezennel szabad…” című tanulmányában Endrédy Vendel apátságát vizsgálja az 1956-os forradalom napjaitól az 1961–1962-es persorozatig, Szabó Ferenc SJ pedig Szent II. János Pál pápának a magyar forradalmat érintő megnyilatkozásait gyűjtötte össze. A Vigilia beszélgetése rovatban Hafner Zoltán adja közre egy eddig kiadatlan beszélgetését Kertész Imrével, amelyben az író szintén a forradalom napjaira emlékezik.

A folyóirat szépirodalmi részének élén Visky András Augustinus-apokrifok című verse olvasható, majd Prontvai Vera tanulmánya: Barakkból a végtelenbe. Pilinszky színházeszménye és Visky András Caravaggio terminál című drámája. Emellett olvashatjuk még Czigány György, Zbigniew Herbert, Izsó Zita, Mohai V. Lajos, Oláh András, Petrőczi Éva, Szűk Balázs és Tokai Tamás verseit, illetve Halmai Tamás elemzését Fodor Ákos haikuiról.

A Napjaink rovatban Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, és Michaletzky György matematikus emlékezik a júliusban elhunyt Esterházy Péterre. A Kritika rovatban Tüskés Anna Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956–1957 című könyvéről, Bartusz-Dobosi László pedig Sipos Lajos: Berda József című monográfiájáról ír. A Szemle rovatban egyebek mellett Rónay László: Márai Sándor újratöltve, Végel László: Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja és Darvasi László: Isten. Haza. Csal. című könyvéről olvashatunk ismertetéseket.

Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír