A Szentatya szeptember 30-án egy kirográfiával (kézírásos pápai dokumentum) megalakította a nyolc főből álló bíborosi tanácsot, amelynek feladata, hogy tanácsaival segítse a pápát az Egyház kormányzásában, valamint a Római Kúria megreformálásában, a Pastor Bonus kezdetű apostoli konstitúció revíziójával. A tanács névsorát április 13-án tették közzé.
Október elsején kezdődött a testület háromnapos ülése a pápa magánkönyvtárában.
Keddi sajtótájékoztatóján Federico Lombardi szentszéki szóvivő részletesen ismertette a pápai dokumentumot. A testület a tanács nevet kapta, eltérően a korábbi csoport megnevezéstől, ezzel is kifejezve, hogy „egy olyan eszközről van szó, amely új konzultációs módozattal gazdagítja az Egyház kormányzását”. Maga a pápa említette, hogy közel áll hozzá ez a kormányzási mód, gyakran konzultál munkatársaival: nemrég a dikasztériumi vezetőkkel, vagy amikor kinevezte a gazdasági-adminisztratív bizottsági referenseket – de ide tartozik a szinódus munkamenetének várható megújítása is.
A tanács egyelőre nyolc tagból áll, de a Szentatya fenntartja magának a jogot, hogy változtasson rajta, akár növelje a létszámot. Valamennyi földrész képviseletében vannak tagjai: Észak-, Dél- és Közép-Amerika, Ázsia, Európa, Afrika és Ausztrália, valamint egy bíboros, aki a Vatikáni Kormányzóság elnöke. Minden bíboros egyben érsek is, így a nagy egyházmegyék vezetőiként széles körű tapasztalatokat szereztek a világegyház problémáiról. A tanács titkára Marcello Semeraro, albanói püspök, aki a püspöki szinódus egyik titkára volt, amikor Bergoglio bíboros relátorként dolgozott a szinóduson. Együttműködésük tehát régi keletű, barátság és kölcsönös megbecsülés köti össze őket – emelte ki Lombardi.
A tanács megbeszéléseinek témája igen szabad, maga a pápa fogalmazza meg: azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket esetenként figyelemre méltónak ítél. A Szentatya személyes tanácsi testületéről van szó tehát, amely segíti őt döntései meghozatalában. A tanácstagok nem készítenek elő dokumentumokat, nem hoznak döntéseket, csupán megosztják tapasztalataikat, javaslataikat a pápával, akié a végső döntés.
A kulcsszavak tehát Ferenc pápa új kormányzási módszerében: szinodalitás, együtt zarándoklás (az Egyház és a pápa), valamint a jó és a rossz megkülönböztetése (Isten akaratának keresése gyakori és türelmes konzultáción keresztül).
Már mintegy nyolcvan dokumentum anyag gyűlt össze, amelyet a tanács megvizsgál majd. Ezek egy része a nyolc bíboros egyházmegyéiből, a püspöki konferenciák és a helyi egyház képviselőinek észrevételeiből származik. Más anyagok közvetlenül érkeztek a pápához, például a dikasztériumi vezetők, a vatikáni államtitkárság vagy a bíborosi testület részéről. A témák igen sokrétűek: az Egyház kormányzásától kezdve a Római Kúria megreformálásáig. Ide tartozik a vatikáni pénzintézet, a IOR működése is, amellyel kapcsolatban Ernst Von Freyberg igazgató interjúban tájékoztatja a Vatikáni Rádiót és a L'Osservatore Romano napilapot.
A nyolc bíboros egymás között és részben a pápával is véleményt cserélt már az elmúlt hónapokban: együttműködés nem új keletű. Valamennyien a vatikáni Szent Márta házban vannak elszállásolva, míg a megbeszéléseket az Apostoli Palotában, a pápa magánkönyvtárában tartják. A nyolc bíboroson kívül csupán Ferenc pápa és a tanács titkára van jelen.
A háromnapos munka október elsejétől harmadikáig, délelőtt és délután is tart. A Szentatya szerdán délelőtt nem lesz jelen, mert megtartja a szokásos általános audienciát. Az értekezleteket a tanácsot vezető Maradiaga bíboros koordinálja, Semeraro püspök végzi a titkári teendőket: jegyzetel, összefogja az írásos anyagot. A megbeszélések olasz nyelven folynak, amelyet valamennyi résztvevő beszél. A Szentatya igen rövid bevezetője után meghallgatja a bíborosok felszólalásait, akik további észrevételeket tehetnek hozzá az összegyűjtött anyaghoz.
A szentszéki szóvivő arra hívta fel a sajtó képviselőinek figyelmét, hogy ne várjanak a háromnapos értekezletről záró következtetést, dokumentumok megjelenését, nagy horderejű bejelentést. Ez az első alkalom, hogy a világ különböző pontjairól érkező a nyolc személy – tíz, ha hozzátesszük a pápát és a titkárt – találkozik egymással, és igen szerteágazó témákat vitat meg. Hosszú és folyamatos munka kezdete ez, amelyet további találkozók követnek majd. Munkadokumentum megjelenése sem várható, hiszen a résztvevők egymás között, Ferenc pápával cserélik ki észrevételeiket.
Federico Lombardi ismertette: tekintettel arra, hogy e nyolc bíboros éppen Rómában tartózkodik, a Szentatya meghívta őket, hogy pénteken tartsanak vele Assisibe. E zarándoklat ötlete már régen megfogalmazódott Ferenc pápában, aki október negyedikét, Szent Ferenc ünnepét választotta időpontul. Így tehát nem várható, hogy Assisiben bármiféle utalást tenne a bíborosi tanács munkájára, az azzal kapcsolatos dokumentumokra.
A szóvivó, az újságírók kérdéseire válaszolva, hangsúlyozta: a bíborosi tanácsot nem határozott időtartamra hozta létre a Szentatya, egy bizonyos kérdés megvitatására, hanem határidő nélkül, állandó jelleggel, amennyiben a pápa hasznosnak tartja majd munkáját. A tanács szó meglehetősen erős kifejezés, ugyanakkor nem egyfajta kollegiális kormányzásról van szó, az egyedüli döntés a pápa kezében van. A Szentatyának nem kell meghallgatni a tanács tagjait, nem kell összehívnia őket bizonyos témákkal kapcsolatban. Kérheti a bíborosok véleményét. Inkább szinódusi módszerről van szó, egyfajta együttes zarándoklatról, az Egyház egysége, jó kormányzása érdekében, hogy együtt megtaláljuk Istent akaratát.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír