Megnyílt a „Szent Márton és Pannónia” című tárlat Pannonhalmán és Szombathelyen

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent Márton és Pannónia. Kereszténység a római világ határán címmel a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban, illetve a szombathelyi Iseum Savariensében nyílt kiállítás azt mutatja be, miként terjedt el a keresztény vallás Pannónia provinciában Szent Márton korában. Szent Márton, a korai középkor legnépszerűbb szentje születésének 1700. évfordulóját emlékévvel köszönti mind a Szombathelyi Egyházmegye, mind a Pannonhalmi Főapátság; a két részre oszló kiállítás az emlékév egyik kiemelt rendezvénye.

A délelőtti pannonhalmi megnyitón Várszegi Asztrik, a Szent Márton kultuszát Magyarországra újra visszahozó Pannonhalma főapátja elmondta: Szent Mártont úgy fogadta emlékezetébe a nép mint az irgalmas szamaritánust és mint a Jó Pásztort, aki a szeretetet tette meg élete vezérfonalául. Szent Márton szülőföldjének régészeti megismertetésével most ismerhetjük meg először kiállítás formájában a pannóniai kereszténység jellegzetességét – tette hozzá a főapát.

Néphagyományaink és a művészeti kincsek is mutatják, hogy a magyar nép körében jelen volt és jelen van az ő kultusza – fogalmazott Veres András, a Szombathelyi Egyházmegye kormányzója köszöntőjében. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hozzáfűzte: a mostani évforduló megerősít minket abban, hogy Szent Márton tiszteletét tovább kell vinni hazánkban; feladatunk az, hogy Szent Márton szemével nézzünk körül a világban, és észrevegyük, hogy azok, akiket a pannóniai születésű püspök szeretett: a rászorulók, ma is itt élnek közöttünk.

Már halála után öt évvel születtek ábrázolások Szent Mártonról, ami jól mutatja népszerűségét – hangsúlyozta a tárlatot megnyitó Carlos Azevedo, a Kultúra Pápai Tanácsának delegátusa. A szent legrégebbi nyugati ábrázolása a ravennai San Apollinare-bazilikában található, 561 körül keletkezett. A trónon ülő Krisztus és az igen előkelő helyen, a vértanúk között szereplő szent Márton ugyanolyan bíbor színű ruhát viselnek. Ez arra emlékeztet, hogy az a Szent Márton, aki álmában a köpenyét megosztotta Jézussal, most visszakapja ezt tőle. Akkor lehet békés a jövőnk, ha ma sem félünk Szent Márton lelkületétől, bátorságától – mondta el a szentszéki küldött.

A tárlat koncepciójáról Takács Imre művészettörténész, a kiállításterv egyik megalkotója elmondta: nem akarták időben lekorlátozni magukat Szent Márton korához ragaszkodva csupán, azt is meg akarták mutatni, milyen volt e területen a kereszténység továbbélése a népvándorlás korában. A kiállítás hat részre oszlik, ebből az első három egység Szombathelyen, a második három Pannonhalmán kapott helyet. Azt, hogy az ókeresztény korban milyen vallási közegben kezdett el terjedni a kereszténység, Szombathelyen tekinthetik meg az érdeklődők, hiszen a település a Római Birodalom jelentős városa volt egykoron. Az ezt feldolgozó első részt követi az egész provinciára kiterjedő aspektus, amiből megismerhető az a vallástörténeti háttér, ami Szent Mártonra magára is jellemző volt. A harmadik szombathelyi rész a kereszténység tárgyi emlékeit veszi számba.

Pannonhalmán a főapátság Szent Mártonhoz való viszonyát bemutató bevezető rész után a negyedik résszel folytatódik az osztott tárlat: az ókeresztény korban kialakult rítus tereit, kellékeit mutatják be. Az ötödik egységben azt lehet megismerni, miként élt tovább a kereszténység a népvándorlás korában, a befejező rész pedig abba nyújt betekintést, hogyan viszonyult a korabeli elit a kereszténységhez. Ennek legeklatánsabb példája a nagyszentmiklósi kincs, amelynek négy darabját (egy eredetit és három másolatot) láthatják az érdeklődők.

Takács Imre hangsúlyozta: rendkívül kis tárgyakról van szó, amelyekhez nagyon közel kell menni, hogy nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is hatást gyakorolhassanak ránk: közelebb kerülhessünk azokhoz az emberekhez, akik alkották, illetve használták e tárgyakat.

Az esti szombathelyi megnyitón Puskás Tivadar, a város polgármestere hangsúlyozta: a nemzetközi szintű, rendkívüli kiállítás egy izgalmas időszakot mutat be. Csak a köpenyét osztja meg Szent Márton, Szombathelyet és Pannonhalmát nem: a két hely most nem verseng azon, hogy kihez kötődik a szent, hanem közös kiállítással tiszteleg előtte – tette hozzá.

Napjainkban hasonló kulturális közeg, hasonló elutasítottság veszi körül a kereszténységet, mint Szent Márton korában – mutatott rá Veres András püspök, szombathelyi kormányzó. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke arról is beszélt, hogy Szent Márton kora viszálykodásai közepette is tudott a béke apostola lenni.

Várszegi Asztrik főapát azt emelte ki a pannóniai születésű szerzetes-püspök életéből, hogy utolsó éveit egy széthulló világban élte, amikor sokan zarándokoltak hozzá, hogy bizonyosságot keressenek nála. Alakja ma is kihívást jelent, tettei vallomásként és tanúságtételként szolgálnak a szeretetről – fogalmazott a pannonhalmi főapát.

A keresztény művészettörténet külön fejezete az a jelenet, amikor Márton megosztja köpenyét a koldussal – mutatott rá Carlos Azevedo. Ezekben az ábrázolásokban a koldus alakjában a valóság, az emberi élet árnyoldala jelenik meg. Szent Márton szeretetből indított cselekedete a jézusi kenyérszaporításhoz hasonlóan az osztozás logikáját tárja elénk – tette hozzá a pápai tanács küldötte. Szent Márton gyönyörű élete bizonyítja, hogy létezik olyan emberi természet, amely minőségre hivatott. A kiállításon csak töredékeket láthatunk, mert az igazi műalkotás a szent élet – hangsúlyozta a portugál érsek.

A szombathelyi Iseum Savariensében egy viszonylag friss, nagyon jó koncepcióval összeállított tárlatba kellett szervesen belehelyezni a kora középkori pannóniai kereszténység bemutatását – ez volt a legnagyobb kihívás a szombathelyi tárlatrész esetében Takács Imre művészettörténész szerint. A kiállítás legnagyobb különlegessége, hogy a kereszténység elterjedését, államvallássá válását egy sötét folyosón való átvezetéssel szimbolizálják a rendezők – mondta el a művészettörténész.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír