Megszólal a kódex – Zenei ritkaság Esztergomból

A megújuló múzeumi terekkel tavaly megnyitott Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár látogatói a megnyitás alkalmával és az Ars Sacra Fesztiválon már hallhatták a Bakócz-graduálé dallamait a Schola Academica előadásában. A felemelő zenei élményekből fakadt az a gondolat, hogy a kétkötetes, hatalmas díszkódex – a kutatás szerint – soha meg nem szólalt tételei CD formájában is meghallgathatóak legyenek.

A Schola Academica (karnagyai Merczel György, Mizsei Zoltán és Héja Benedek) kezdeményezésére a liturgikus énekeskönyv őrzőhelye, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kiadásában látott napvilágot a felvétel, mely az esztergomi bazilika Bakócz-kápolnájában készült, Németh János kanonok-plébános jóvoltából.

A Schola Academica kórus a Schola Hungarica utódaként, az egykori karnagy, Dobszay László halála után két évvel, 2013-ban jött létre a korábbi másik karnagy, Szendrei Janka jóváhagyásával. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének hallgatóiból és a Schola Hungarica egykori tagjaiból újraalakult együttes főleg gregorián zenét énekel.

A Schola Hungarica mintegy hatvan lemezén számos gregorián ének hallható középkori magyar kódexekből, mindazonáltal kizárólag a Bakócz-graduálét bemutató felvétel eddig nem készült. A Schola Academica első lemezfelvételét ennek a – magyar zenetörténet számára is igen fontos – kódexnek szenteli. A közel ezer gregorián tételt tartalmazó forrás anyagából történő válogatást két szempont vezérelte. Egyrészt ízelítőt kívánt adni a graduálé zenei világából egy-egy fontosabb dallammal, másrészt magyar vonatkozású vagy magyar jellegzetességet mutató darabokat választottak.

A kódex – a CD belső borítóján is olvasható – rövid ismertetése zenetörténeti, valamint könyvtörténeti szempontból Kovács Andreának és Körmendy Kingának köszönhető.

„A Bakócz-graduálé a középkori magyar királyság zenei és könyvdíszítési kultúrájának egyik különleges emléke. A kétkötetes reneszánsz díszkódex liturgikus anyagát a 16. század első évtizedében, nagy valószínűséggel Bakócz Tamás esztergomi érsek, bíboros (1497–1521) megrendelésére állították össze. A graduálé díszítését 1514 után kezdték meg a budai könyvfestő műhelyben. Az első kötetben a többször belefestett püspöksüveges Bakócz-Erdődi családi címer, valamint a második kötetben Simon és Judás apostolok kiemelt ünnepe magyarázat lehet arra a feltételezésre, hogy a graduálét Bakócz Tamás unokaöccse, Erdődi Simon, későbbi zágrábi püspök (1518–1543) számára készíttette és díszíttette. A graduálé díszítése Bakócz Tamás halála (1521) után abbamaradt.” (Körmendy Kinga)

„A karácsonyi alleluja dallama, mely a középkori Magyarországon Esztergom és néhány tőle függő tradíció sajátja volt, külföldön ismeretlen. A nagycsütörtöki krizmaszentelést kísérő himnusz a Bakócz-graduáléban két igen ritka strófával bővült. Míg az alleluja nagyszombati visszaadását bevezető ritkaságként számontartott trópus [szöveg- vagy dallambetoldás – a szerk.] elsősorban esztergomi forrásokban szerepelt, addig a húsvéti körmeneti antifóna trópusa graduáléink kedvelt darabja volt, mely később népénekkönyvekben és többszólamú feldolgozásban is megjelent. A főegyházmegye patrónusának és a magyar szenteknek a tiszteletére készült alleluják hazai alkotások. Adalbert szekvenciáját nagy valószínűséggel Esztergomban, Erzsébetét pedig Zágrábban állították össze. Ma kizárólag a Bakócz-graduáléból ismerjük dallamával együtt Szent Benedek böjti énekét.” (Kovács Andrea)

A grafika Szeder Balázs munkája, a fotókat Mudrák Attila készítette. A hangmérnök Erdélyi Péter volt, a gyártó a Media Pro Hungary Kft.

A lemez megvásárolható az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban (www.bibliotheca.hu). A könyvtár honlapjának Kiadványaink menüpontjában lehetőség van a belehallgatásra is, a könyvtárba látogatva pedig megtekinthető a kódex és a gyűjtemény állandó, valamint időszaki kiállítása. A kétkötetes díszkódex digitalizált változatában „lapozásra” is lehetőség nyílik a könyvtár honlapjának Bibliotheca digitalis aloldalán.

Forrás: Szalai Katalin/Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár

Fotó: Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár

Magyar Kurír