Megújul az egri főszékesegyház – középpontban a liturgia

A rekonstrukció keretében a liturgikus előírásoknak megfelelően a szentélyt is átrendezik. A megbeszélésen a Főegyházmegyei Fejlesztési Bizottság és a Főegyházmegyei Egyházművészeti Bizottság tagjai mellett részt vett Ternyák Csaba egri érsek vendégeként Piero Marini érsek, Szent II. János Pál pápa egykori szertartásmestere, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke, valamint Valenziano Crispino professzor, a liturgikus építészet szakértője.

Ternyák Csaba köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy elindul a közös gondolkodás. A főpásztor kiemelte, fontos, hogy az építkezésnél a teológiai alapok, a liturgikus szempontok is érvényesüljenek.

Valenziano Crispino liturgikus teológus szakértőként vett részt a II. vatikáni zsinaton. A professzor előadásában hangsúlyozta, hogy a régi értékek erőszakos átalakítása nem célravezető, a teremtő erő és liturgikus ismeretek figyelembevételével kell a régit a mai kor emberének használatába állítani. A templom voltaképpen egy aula, a közösség színtere, ahol a laikusok nem passzív résztvevők a liturgiában – erre több pápai megnyilatkozás is felhívja a figyelmet.

Korábban a hívek nem értették a latin nyelvű misét, ezen akart változtatni a II. vatikáni zsinat. Egy régi, igazi vízióhoz kellett visszanyúlni, melyben az Egyház Isten népe. Előadásában a professzor egy személyes élményét is felidézte, amikor egy híres építésszel dolgozott együtt egy bazilika építésén. A mérnök kezdetben nem volt nyitott a tanácsokra, de a professzor javaslatára részt vett egy húsvéti szentmisén. Ekkor értette meg, hogy kizárólag a szakmai szempontok figyelembevételével, lélek nélkül nem működhet jól a munka. Valenziano Crispino azt is elmondta, lenyűgözte az egri bazilika. „Aki ezt építtette, tudta, mit csinál” – fogalmazott.

A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a díszítéseknek nem szabad öncélúaknak lenniük, jelentést kell hordozniuk, melyek tudatják a hívekkel, hogy Isten népéhez tartoznak. A szentmise cselekményére a templomtérnek is reagálnia kell. A templomtérben az oltár, az ambó és a keresztelőkút hármas egységének kell megvalósulnia. A keresztelőkút a kezdet, mellyel Isten gyermekei leszünk, megszabadulva az áteredő bűntől. Maga a keresztelés pillanata is nagyon fontos, amikor a három isteni erény és a Szentlélek hét ajándéka is megjelenik a megkereszteltben.

A szimbólumok és a funkció közös egységet kell, hogy alkossanak, ennek jegyében kell az oltárt is kialakítani. Az oltár szimbóluma összetett, kettős: az utolsó vacsorára, Jézus Krisztus keresztáldozatára emlékeztet, de egyben olyan asztal is, melyen étkezni lehet. Valenziano Crispino szerint nem fontos, hogy nagy méretű legyen az oltár, de lényeges,  hogy a figyelmet vonzó középpont legyen. A professzor elmondta: oltár kialakításánál a kocka alak a legkifejezőbb, mert ez egy összehajtott keresztet rejt, amely a hitünk által nyílik meg, miként mi is megnyílunk a hitre.

Az ambó a szentély és a templomhajó között helyezkedik el. Az ősegyházban magasra építették, a Szentírás szavai szerint, s így jobban is hallotta a nép az onnan beszélőt. Az ambó nem egy könyvállvány, hanem egy lelki lépcső, ahonnan az olvasmány, a szentlecke és az evangélium elhangzik.

Valenziano Crispino kifejtette, Egerben e feltételek figyelembevételével kell az új oltárt kialakítani, továbbá a püspöki trónus áthelyezését is javasolta. Mint fogalmazott, érlelni kell közösen a gondolatokat, hogy a végén a lehető legjobb elképzelések váljanak valóra.

Rudolf Mihály tervező és csapata hónapok óta dolgozik a felújítás koncepcióján. A jelenlévők megismerhették az egri főszékesegyház történetét és a felújítás terveit. Az elképzelések szerint a bazilika úgy kap turisztikai funkciót, hogy ez a liturgikus életet nem zavarja: kiállítóteret alakítanak ki, valamint látogathatóvá teszik a kupolát.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír