Az ünnepi szentmisén, amelynek elején Berkes Gyula plébános köszöntötte a főpásztort, jelen voltak Börcs és Abda polgármesterei, illetve Győr-Nádorváros, Abda és Ikrény egyházközségi képviselő-testületeinek világi elnökei. A szentmise végén Pápai Lajos püspök elismerését fejezte ki a templom felújításáért fáradozóknak. A börcsi egyházközségi képviselő-testület világi elnökének, Nagy Ambrusnak a plébános előterjesztésére a megyéspüspök átadta Ferenc pápa áldását a felújítás során nyújtott önzetlen, sokrétű munkájáért.
A felújítás ideje alatt a helyi evangélikus templomban tartották a katolikus szentmiséket. Ezért a gesztusért köszönetet mondtak az evangélikus gyülekezetnek, a lelkésznőnek pedig elismerő oklevelet nyújtottak át.
A börcsi Szent Bertalan-templom alapkövét 1834. október 16-án Juranics György győri püspök helyezte el, majd a következő év szeptember 20-án ugyancsak ő szentelte fel. A püspök címere a templom bejárata felett látható. A Szent Bertalant ábrázoló oltárképet 1837-ben festették.
Szent Bertalan volt a védőszentje már Börcs első templomának, egy Árpád-kori eredetű kápolnának is. Ezt a kápolnát Jókai Mór is megemlíti Névtelen vár című regényében. 1877-ben a következőképpen ír Börcsről: „Kicsiny falu az a Rábca partján, de van egy nevezetes emléke. Egy tágas kerek sánc, melynek közepén áll a templom. A hajdani török-kuruc-labanc világban ide szokott menekülni a falu népsége, s védte magát a száguldozó csapatok ellen. Ezért hiják tán németül Rundenturmnak.”
A kápolnát az idők viszontagságai kikezdték, különösen a török támadás – Bécs 1683-as ostroma – során rongálódott meg. A falai csaknem négyfelé váltak, megrepedtek, végül összeomlottak.
Fotó: Győri Egyházmegye
Magyar Kurír