Megújult Furtán a római katolikus templom

A templom megtelt ünneplőkkel: a helyi a szomszédos települések közösségei, valamint a református gyülekezet is képviseltette magát.

A püspök szentbeszédében kiemelte az Isten és embertársaink iránti szeretetet, valamint az egymáson, az embertársainkon való segítés fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a templom felújítása is jelentős emberi áldozatok árán valósult meg, és amit Isten házának megújulására nyújtottak, azt az Úr nem hagyja viszonzás nélkül.

Megköszönte a munkálatokban résztvevő Hasulyó János plébános és Demény Pál, a képviselőtestület elnökének fáradhatatlan szervező munkáját, közreműködését, majd ezután Isten áldását kérte Haranghy Sándor építészmérnök, az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács tagjának, Terdik Zsolt (a kivitelező cég vezetője) és Tronkáné Nagy Edit műemléki felügyelő munkájára.

* * *

Furta Berettyóújfalutól 15 km-re, a Sárrét határában fekvő, közel 1200 fős település. Az egyházközség lelkipásztori feladatait a berettyóújfalui plébánia látja el. Ez a kisközség tudhatja magáénak Hajdú-Bihar megye egyik legszebb és legnagyobb barokk római katolikus templomát.

A furtai római katolikusok az első templomot már 1550 előtt megépítették. A falu a nagyváradi prépostságho tartozott. A reformáció megerősödésével Furta is ugyanúgy, mint a környező települések, a reformációt követő földesurak kezébe került, akik megkövetelték jobbágyaiktól, hogy kövessék vallásosságukban is uraikat. Így 1557-től már a reformátusok használták a templomot.

A templom a török uralom alatt elpusztult, a falu szinte teljesen elnéptelenedett. Az 1690-es évek elején visszakerült a nagyváradi püspökség fennhatósága alá. A településre először Zsákáról költöztek át „szabadmentelmű” jobbágyok, akik többnyire református vallásúak voltak, később különféle kedvezmények juttatásával idegen nemzetiségű, utóbb „magyarosodott” katolikus lakosokat telepítettek a falu „sorosi” részére.

A településnek 1775-től ismét volt temploma, majd 160 év után 1935-ben életveszélyessége miatt lebontották. A jelenlegi barokk stílusú katolikus templomot 1782-86 között építtették fel és 1791-ben Szent László tiszteletére felszentelték. A márványból készült barokk stílusú főoltár, a XVIII. század végén, a klasszicista stílusú Szentsír mellékoltár, a XIX. sz. első felében épült. Az orgonát Kiszel István debreceni mester készítette 1877-ben.

A katolikus egyház iránti szeretet mutatkozik meg a sok kézimunka és terítő készítésében, amelyet a helybeli hívek adományoztak az oltár, a szentély, a szószék díszítésére. A gazdagon hímzett terítők, a papi palástok, horgolások mai napig kincset érnek.

A mintegy 30 millió Ft-os beruházásra a furtai egyházközség 8 millió Ft támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázat eredményeként, amelyet a hívek, a helyi önkormányzat, valamint a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye egészített ki.

Tóth Béla/Magyar Kurír