Megújult a veszprémi Szent István ferences templom

A veszprémi várban lévő szépen felújított, restaurált Szent István ferences templomban hálaadó szentmisét mutatott be Márfi Gyula érsek a templom plébánosával, Nagy Károly kanonokkal, ferences atyákkal és az egyházmegye papjaival Fájdalmas Anya ünnepén, szeptember 15-én.

A még Szendi József érseksége idején kezdődött felújítási munkálatok fejeződtek be most a veszprémi ferences templomban, emlékeztetett Nagy Károly plébános, s felidézte a megújulás állomásait a szertartás kezdetén. Köszönetet mondott az adományozóknak, az egyházmegyének a segítségért és a felújításban részt vevő Felhősi István és Král Éva restaurátoroknak kiváló munkájukért. Elkészült immár a szép barokk oltár is, amely az eredetinek pontos mása, valamint egy új orgona szolgálja az istentiszteleteken a zenés liturgikus áhítatot ezentúl, mondta.

Felidézte a templom történetét is, 1625-től, amikor először megjelentek Szent Ferenc fiai a városban, s megvásárolták a bazilikával szemben lévő házat, ahol felépítették kolostorukat és kápolnájukat. A mai templom alapkövét 1723-ban tették le és pontosan száz éve történt meg a hajlék átépítése.

A szertartás a templom megújult belső terének, megszépült festményeinek, oltárának és az új orgonának a megáldásával, megszentelésével kezdődött, majd a szentmiseáldozat bemutatásával folytatódott, melyet a főpásztor Szendi József nyugalmazott érsekkel, Nagy Károly plébánossal és Reisz Pál ferences páterrel mutatott be.

Szentbeszédében a főpásztor a Fájdalmas Anya ünnepe alkalmából felidézte azt a különleges, német vidékeken elterjedt és a Veszprémi Főegyházmegye egyik apró, többségében német ajkú településén, Barnagon található keresztutat, amely a Hétfájdalmú Szűzanyát kíséri végig Fia szenvedésének útján.  A Via Matris hét stációból áll a szokásos 14 stációs keresztutakkal szemben, s végigkíséri a Fájdalmas anyát Fia templomi bemutatásától, Simeon próféta jóslatától, az egyiptomi menekülésen, majd a Via Dolorosa-n át  a kereszthalálig. A stációképeit Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész készítette, amelyek érzékeny lélekkel idézik fel Máriának a fájdalmak tőrétől átjárt életét, Fiával való együtt szenvedését. Az érsek e stációk mellett jelképesen megállva, eseményeit felidézte s elmélkedésében irodalmi példákkal, Sík Sándor, Ady, József Attila, Tóth Árpád, Dsida Jenő-versekkel is szemléltette a Fájdalmas Anya szenvedésének állomásait és a szenvedés nemesítő erejét, rámutatva: Mária részt vállalt Fia világot megváltó szenvedéseiből, s ezzel példát adott számunkra is. Szenvedéseinket hiba volna csapásként, büntetésként felfogni, hiszen a szenvedések által tökéletesedhetünk, gyarapodhatunk az életszentség útján, és részt vállalhatunk Krisztus szenvedéseiből, illetve felajánlhatjuk szenvedéseinket szeretteinkért, mondta.

A szentmisében imádkoztak minden jótevőért, akik a templom megszépülését támogatták, s az egykor a templomban szolgáló már az Örök Hazába költözött ferences atyákért is.

Toldi Éva/Magyar Kurír