Mélyebb elköteleződéssel a máltai rendben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ez alkalommal Alberto Bottari de Castello apostoli nunciust a máltai rend tiszteletbeli konventuális káplánjává, valamint Szepesházy Andrást tiszteleti lovaggá avatta Szabadhegy Kristóf, az MMLSZ elnöke Fra’ Matthew Festing, a máltai rend nagymestere megbízásából.

Az avatást követően Habsburg Lotharingiai Mihály főherceg és Christiana főhercegnő engedelmességi ígérettételére került sor, mely által felvételt nyertek a máltai rend tagságának felsőbb, II. osztályába. A legfelsőbb (I.) osztályba azok a lovagok tartoznak, akik hármas (szerzetesi) fogadalmat tettek.

A magyar máltai lovagok rendi szentmiséjén Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök, a MMLSZ főkáplánja, valamint a szövetség káplánjai koncelebráltak: Bolberitz Pál és Kozma Imre.

Erdő Péter tartománynagy homíliáját teljes egészében közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

„Nagy lesz ő az Úr előtt” (Lk 1,15) – ezekkel a szavakkal jövendöli meg Gábriel arkangyal Keresztelő János születését Szent Lukács evangéliumában. Ezért ünnepel ma az egyház különleges örömmel. Már Szent Ágoston megjegyzi, hogy nincs is más szent, akinek születését ilyen fényesen ünnepelné meg az egyház. Keresztelő Szent János születését éppen az ünneplő egyház hagyománya Krisztus születésével állítja párhuzamba. Még a mai liturgikus naptárban is főünnepnek számít Keresztelő János születésnapja, a Boldogságos Szűz Mária születésnapját, szeptember 8-át viszont csak ünnepként jegyzi a kalendárium.

Keresztelő János személye tehát Jézussal áll párhuzamban. Ő az előfutár, róla jövendölte az angyal Zakariásnak, hogy „Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét a fiak felé fordítsa (vö. Mal 3,23-24) (…) s így a népet előkészítse az Úrnak” (Lk 1,17). Lukács evangéliuma utal Malakiás próféta jövendölésére, aki Illés eljövetelét úgy ábrázolja, mint a Messiás megérkezésének előkészítését. Maga Jézus is tanúságot tesz Keresztelő János kiválóságáról, amikor kijelenti: „Az asszonyok szülöttei közt nem született nagyobb Keresztelő Jánosnál, de aki a mennyek országában a legkisebb, az nagyobb nála” (Mt 11,11). Ha az ószövetségi próféták küldetése az volt, hogy távoli jóslatokkal jelezzék előre Isten üdvözítő tervének kibontakozását, Keresztelő János már közvetlenül rámutatott a Megváltóra, aki Jézus személyében elérkezett.

Ezért ismeri el a keresztény hagyomány János és Jézus viszonyában az Istenre utaló jel és a személyes isteni jelenlét kettősségét. János az, akit a Szentírás így jellemez: „A pusztában kiáltó szó vagyok” (Jn 1,23). Jézusról viszont azt olvassuk, hogy ő az Ige, aki kezdetben volt (Jn 1,1). Keresztelő Jánosról az evangéliumok gyönyörű képet rajzolnak, mert hangsúlyozzák, hogy amikor Jézus fellépett, tanítani és keresztelni kezdett, ennek hallatára ő szerényen megjegyezte: „Neki növekednie kell, nekem kisebbednem” (Jn 3,30). Ebben a kijelentésben fedezte fel a hívő hagyomány annak magyarázatát, hogy miért ünnepli az egyház Keresztelő János születését a nyári napfordulón, Jézus születését pedig a téli napforduló idején. Hiszen a mai naptól kezdve lassan újra rövidülnek a nappalok, karácsony után pedig az éjszakák rövidülnek és a nappali fényesség tart egyre tovább. Ebben a kozmikus képben is az előfutár, és a minden nyomorúságunkból és kötöttségünkből megszabadító isteni Megváltó kettőssége ragyog fel számunkra.

A mai napon a Szuverén Máltai Lovagrend két tagja engedelmességi ígéretet tesz, Alberto Bottari de Castello nuncius urat a lovagrend konventuális káplánjává, Szepesházy András urat pedig tiszteleti lovaggá avatják. A Máltai Lovagrend ősi idők óta különösen is tisztelte Keresztelő Szent Jánost, akinek élete és vértanúsága a Szentfölddel, Jézus Krisztus személyével és isteni megváltó művével reális, történeti kapcsolatot jelent. Keresztelő János levágott feje a középkorban a szerzetes lovagok életében nagyrabecsült és igen titokzatos ereklyének számított. Tiszteletének eltorzított képe jelenik meg a templomos lovagok perének aktáiban. Számunkra azonban Keresztelő János és küldetése éppen annak bizonysága, hogy Jézus történelmi személy, akinek volt szülőföldje, anyanyelve, kultúrája, vallási környezete és mindezeket hűségesen elfogadva, éppen ezeken keresztül vált az egész emberiség Megváltójává. Jézus személye tehát nem mitológia, hanem történelem, hozzá nem a puszta önkényes spekuláció, hanem a figyelmesen elfogadott hagyomány, és az egyház közösségének hívő tanúságtétele vezetheti el a mai kor emberét.

Keresztelő Jánosról azt jövendölte az angyal, hogy nagy lesz ő a Magasságbeli előtt. Temesvári Pelbárt ezt a nagyságot úgy értelmezi, hogy igen hatékony közbenjárónk van Keresztelő János személyében. Kérjük hát mi is bizalommal pártfogó közbenjárását a Máltai Rend minden tagjáért, katolikus egyházunkért és hazánkért. Ámen.

A római székhelyű Szuverén Máltai Lovagrend (SZML) – teljes nevén: „Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szuverén Ispotályos Szent János Lovagrend” – 1050 körül kezdte el működését Palesztinában. Egyházi laikus rend, katonai-lovagi és nemesi hagyománnyal. Jelenleg mintegy 13 500 tagja van. A máltai rend élén 2008 óta Fra’ Matthew Festing áll, a rend 79. nagymestere, aki az állami szuverenitású szervezet államfője. Az SZML a világ 104 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot, magyarországi szervezete a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége.

A lovagrend feladatai közé tartozik a karitatív és szociális munka, valamint a hitélet ápolása. A Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, melynek vezetője Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes.

Fotó: Merényi Zita

Körösy László/Magyar Kurír