Michelangelo tűzijátéka az Angyalvárnál

Michelangelo nevéhez fűződik az ősi tűzijáték koreográfiája, amelyet később Bernini dolgozott át. A római éjszakát beragyogó lángnyelvek az 590. augusztus 29-én történt csodára emlékeztetnek, amikor Nagy Szent Gergely pápának, miközben körmenetet vezetett az Angyalvár felé, vakító fénysugár alakjában megjelent Szent Mihály arkangyal. Másnap véget ért a várost sújtó pestisjárvány: ettől kezdve hívják Hadrianus császár síremlékét Angyalvárnak.

A szélforgónak nevezett tűzijáték hagyománya 1481-re, IV. Sixtus pápaságára nyúlik vissza, és a következő alkalmakon mutatták be: húsvétkor, Szent Péter és Pál apostolok liturgikus ünnepén, valamint minden új pápaválasztásnál. Utalást találhatunk rá többek között Dickens műveiben, útinaplók leírásaiban is. A szélforgó hagyománya 1861 után feledésbe merült. Modern változatának ez a negyedik kiadása.

A 2011-es félórás pirotechnikai bemutatóra a legújabb technológiák felhasználásával került sor. Az Angyalvár öt különböző pontjáról lövellték az égbe az egymást rendkívül gyorsan váltó színes fényzuhatagokat.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(tzs)