Immár hetedik alkalommal gördült be a Gyermekek vonata (Il Treno dei Bambini) a vatikáni vasútállomásra a Kultúra Pápai Tanácsa, az olasz vasúttársaság és Armatore Onorato nápolyi hajótulajdonos, vitorlásoktató összefogásának köszönhetően. Idén az utasok között voltak a genovai Morandi híd leszakadása, valamint a Szardínia északi részén, 2013-ban pusztított földcsuszamlás által érintett, illetve Nápoly szegénynegyedeiben élő, hátrányos helyzetű gyerekek.
A gyerekek az Apostoli Palota Szent Damazusz udvarán találkoztak a pápával, akinek kérdéseket tehettek fel. Először egy genovai kislány kérdezett: Ferenc pápa annak idején milyen diák volt?
„Ezt a tanáraimtól kellene megkérdezni; én jó voltam, mindig más volt a hibás” – hangzott a Szentatya derűs válasza. Komolyra fordítva a szót elismerte: nem szeretett tanulni, de mivel muszáj volt, tanult. A tanulás az életben megnyitja a kapukat, segít az előre jutásban, tette hozzá. Aztán megosztotta a gyerekekkel a legfontosabb dolgot, amit egy tanító nénije mondott neki: soha nem szabad a háta mögött kibeszélni a társunkat. A gyerekek igazat adtak neki ebben, mondván: tudják, hogy csúnya dolog rosszat mondani a másikról. A pápa hozzátette: annál is inkább, mert a háborúk is az ilyen kis veszekedésekből, gyűlölködésekből nőnek ki.
A második kérdés azt firtatta, hogy Ferenc pápa annak idején magától döntött-e úgy, hogy Jézus útján akar járni, vagy a szülei döntötték el, aztán ő csak tovább ment az úton? A pápa elmondta: egyértelműen magától jött a hívás, pontosabban Istentől, aki elültette a szívében a vágyat az Úr követésére. Eredetileg vegyésznek tanult, aztán meghallotta az Úr hangját, aki a szívéhez szólt. „Fontos megkülönböztetni Isten hangját az ördögétől: az egyik jóra, a másik rosszra csábít minket” – tanította a gyerekeket a pápa, aki jó tanár módjára elismételtette a tanultakat a négyszáz fős „osztállyal”.
A harmadik kérdés így hangzott: melyik útja tetszett a legjobban a pápának? Erre a Szentatya bevallotta: ő bizony sose szeretett utazni. Úgy járt, mint az a gyerek, amelyik nem akarta megenni a levest, kapott aztán két tányérral... „Igaz, utazás közben sok emberrel lehet találkozni, jó emberekkel, és sokat lehet tanulni” – tette hozzá a Szentatya. A legutóbbi, Romániában tett látogatása során látott sok szépség pedig nagyon feltöltötte. Megemlítette aztán a Cagliariban és Genovában tett látogatásokat is, majd elmesélte, milyen összefüggés van a szülővárosa, Buenos Aires és Szardínia között: ott tisztelik ugyanis a Bonaria Szűzanyát, aki az argentin főváros védőszentje.
Az egyik szardíniai kisfiú azt kérdezte, hogy az emberek többsége miért nem tartja tiszteletben a természetet, nagy gondokat okozva ezzel. A pápa több kérdéssel rávezette a gyerekeket, hogy a felelőtlen magatartás mögött a pénzsóvárság rejlik, ami egyeseket az emberöléstől sem riaszt vissza. És bár jó dolog, ha van pénzünk az élethez, az nem jó, ha a pénzért élünk. „Az ördög leggyakrabban a zsebünkön keresztül férkőzik hozzánk.”
A találkozó végén Ferenc pápa elimádkozta a gyerekekkel az Üdvözlégyet, majd megáldotta őket.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria