Mit tartalmaz majd az új egyházi törvény?

Mindig amellett voltam, hogy utaljunk az alapvető EU-s szerződésekben a zsidó-keresztény hagyományra, mivel ez Európa része, akárcsak a humanizmus és a felvilágosodás. Mindezek az európai civilizáció alapvető értékei. Fontos, hogy hangsúlyozzuk Európa gyökereit. De tudom, hogy nem mindenki gondolja így, nekik azt mondtam egyszer, hogy ez nem jogi kérdés, hanem annak kérdése, hogy az európai történelem miről szól – nyilatkozta a Magyar Kurírnak Jan Peter Balkenende volt holland kereszténydemokrata miniszterelnök, a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora.

 A Kurír kérdésére hozzátette: nem sokat hallott az Európai Bizottság multikulturális naptáráról, amelyben számos vallás ünnepeit feltüntették, de a keresztényeket kihagyták, de „azt hiszem, a keresztény ünnepek alapvető fontosságúak, amikor Európáról beszélünk. Ez az emberek életének része.”

A volt holland kormányfő, aki a Kuríron kívül csak a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, a református egyetem Jog- és Államtudományi Kara, a Református Közéleti és Kulturális Központ, valamint a Magyar Külügyi Intézet által megrendezett konferencia díszvendége volt szerdán, melynek témája a vallásszabadság és az egyházak jogi helyzetének európai uniós és magyar szabályozása volt. Balkenende az európai értékekről tartott előadást. A református egyház zsinati épületében tartott konferencia levezető elnöke Zlinszky János, a PPKE JÁK professzora volt, és előadást tartott rajta Schanda Balázs, a PPKE JÁK dékánja is, aki az Európai Emberi Jogi Bíróság vallásszabadsággal kapcsolatos joggyakorlatáról beszélt.

Bölcskei Gusztáv református püspök bevezető szavai után, melyek szerint a jog arra való, hogy egy emberi közösségnek megadja az élet normális menetéhez való szükséges szabályozást, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára beszélt az új, készülő egyházi törvényről.

Az államtitkár utalt rá, hogy az új alkotmány nemzetmegtartó erőnek ismeri el a kereszténységet, valamint elismeri minden más vallási közösség jogát a szabad vallásgyakorláshoz. Az egyházak autonómiáját sértené, ha az állam felügyeleti szervet hozna létre az egyházak számára. Az egyház és az állam el van választva, azonban együttműködnek.

A jelenlegi törvény szerint száz fő hozhat létre egyházat, amely kritérium az előző húsz év tapasztalata alapján túl tág teret ad az egyházi státusszal való visszaélésre. Ezért a készülő, még egyeztetésre váró új felekezeti törvényben több kategóriát szeretnének megkülönböztetni. Az egyház mellett pedig egyenrangúként szeretnék majd használni a vallási közösség kifejezést, mivel az egyház speciálisan keresztény fogalom, bár ma már a jog és a közbeszéd minden vallási közösségre alkalmazza.

Az első kategória a történelmi avagy hagyományos egyházak kategóriája lesz a tervek szerint, amelybe a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó, nagy intézményi hálózatot fenntartó három keresztény felekezet, a katolikus, a református és az evangélikus egyház tartozik majd bele, valamint a zsidó vallás. A feltételek közt szerepel majd a legalább száz éves honosság, és a tíz vagy huszonötezer fős tagság (utóbbi több környező ország által használt szabályozás). Elsődlegesen vallási tevékenységet kell végezniük, a hitből fakadóan pedig közfeladatokat is el kell látniuk, például a szociális területen. Az első kritériumok lehet, hogy vagylagosak lesznek.

A második kategória lesz az elismert egyházak, vallási közösségek kategóriája, a tervek szerint húsz év honosságot megkövetelve (az 1895-ös egyházi törvény vezette be először ezt a kategóriát, hogy jogi státust adjon számos kisfelekezetnek). Itt is fontos lesz a primer vallási jelleg és a közfeladat-ellátás, amihez teljes vagy részbeni állami hozzájárulást igényelhetnek, kaphatnak majd az érintett szervezetek, amelyek közt vélhetően ott lesznek például a baptisták vagy az iszlám közösség.

Valószínűleg minden vallási közösségnek, egyháznak újra kell majd regisztrálnia, a regisztrációs vizsgálat nem formális lesz, mint most, hanem mélyrehatóbb, és a kritériumok közt szerepel majd, hogy a bejegyzendő felekezet neve, szimbólumai, szertartásai ne legyenek összetéveszthetőek már létező közösségek hasonló attribútumaival. Lehetőség lesz ügyészségi törvényességi felügyeletre is. Az egyházi törvény végére csatolhatnak majd egy mellékletet, amelyben felsorolják azokat a felekezeteket, amelyeknek nem kell külön regisztrálniuk.

Mindazok a közösségek, amelyek nem férnek bele az első két kategóriába, vallási egyesületet hozhatnak majd létre a civil jog alapján, és az ehhez kapcsolódó támogatásokban részesülhetnek majd. A törvény 2012. január elsején lépne hatályba a tervek szerint. Egyik célja az üzleti céllal létrehozott egyházak felszámolása, mivel ezek annyira elárasztották a szociális ellátórendszert, hogy már annak működését fenyegetik.

Dr. Antalóczy Péter, a református egyetem jogi karának dékánja az egyházalapítás európai tapasztalatairól, a különböző országokban alkalmazott egyházalapítási jogszabályokról számolt be, sorra véve az osztrák, az angol, a francia, a német és az olasz szabályokat. Mint rámutatott, az angoloknál például nincs is külön közjogi személyisége az egyházaknak, az államegyház anglikánokat leszámítva, az egyházak civil egyesületként működnek.

Három kategóriát lehet felállítani: az ír, a francia, a holland és az eddig magyar szabályozás esik az elsőbe, ahol ugyanúgy kezelik az összes felekezetet; Angliában, Portugáliában és Görögországban tulajdonképp államegyház van; végül a belga, osztrák, olasz, német, osztrák szabályozásban több kategóriába sorolják az egyházakat, ahogy a készülő magyar törvény is ezt szándékozik tenni. Az olaszoknál a katolikus egyház helyzetét külön törvény rendezi. A harmadik kategóriában három szintet szokás felállítani: sui generis (közjogi státusú) egyházak, magánjogi státusú egyházak és egyesületek. A figyelembe vett szempontok is többnyire ugyanazok: honosság, létszám, hitelvek, történelmi hagyományok.

Itthon eddig az egyházalapítást a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvény szabályozta, mely tavaly márciusban volt húsz éves, ez alkalomból konferenciát is rendeztek róla. Az új szabályozás, amely sarkalatos törvény lenne a tervek szerint, ezt váltaná fel.

Jan Peter Balkenende az európai értékekről szóló előadásában leszögezte: Európa egyedülálló projekt, a kereszténység, a judaizmus, a felvilágosodás, a humanizmus alapján. Kiemelte a tiszteletet, az emberi jogokat, a szabadságot, az egyenlőséget és a szolidaritást, mint Európa által különösen is tiszteletben tartott értékeket. Megjegyezte, hogy ma sokan szkeptikusan tekintenek az EU-ra, nem látják magukat egy nagy kép részeként. Ma főleg az EU gazdasági oldalát hangsúlyozzuk, és elfelejtjük, mint politikai elképzelést. A technikai együttműködés nem elég, Európának nem csak közös piaca, hanem lelke és szelleme is van, mondta Schmidt Pál magyar köztársasági elnököt idézve a volt holland kormányfő.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír