Vajon demokrácia van a mennyországban? – Most Budapesten „szóltak be” a papnak

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az est során meg lehetett szólítani a három válaszadót – mikrofont fogva, közvetlenül, vagy „névtelenül” is, papírra vetve a kérdést. Kereszténység, politika, közélet – ez volt az est témája. A sorozat célja, hogy olyan kérdésekre keressék a választ a résztvevők, amelyet máskor nem mernek vagy egyszerűen nem tudnak feltenni nekik.

Az első kérdés arra vonatkozott, vajon demokrácia van-e a mennyországban. Fábry Kornél válaszában jelezte, ő még nem járt ott, de földi életében afelé törekszik, majd hozzátette: szerinte ott nem demokrácia, hanem teokrácia van, Isten pedig maga a szeretet, így a mennyországban a szeretet uralkodik. A baptista lelkipásztor édesapjának egy mondását idézte: a demokrácia csupán a vezetők megválasztásáig tart…

Az est további részében papíron és szóban özönlöttek a kérdések. Felmerült, vajon az egyházak papjai, lelkészei, lelkipásztorai politizálhatnak-e a szószékről. Vajon az egyházak vezetői megmondják-e a lelkészeknek, hogy miről beszéljenek? A válaszokból kiderült, hogy van, aki a lelkészi munkáját is otthagyná, ha nem szólhatna szabadon, volt, aki hangsúlyozta, hogy a lelkipásztornak a tematikus igehirdetés a feladata, s volt, aki a napi szentlecke, olvasmány vagy evangélium kifejtését, az ezekből következő tanítást jelölte meg a pap feladatául.

Felmerült az államvallás, a korrupció kérdése, valamint a diktatúra és a vallás ellentéte is. Hosszan kitértek a beszélgetés résztvevői arra, vajon beszállhat-e a politikába olyan személy, akire a hívek lelkipásztori ellátását bízták. A baptista lelkipásztor válaszából kiderült, hogy az ő egyháza ezt nem támogatja, Fábry Kornél hangsúlyozta, hogy a Katolikus Egyház kimondottan tiltja papjainak, hogy bármely párt tagjai legyenek. Az Evangélikus Egyház lelkészei közül viszont már több politizált a jobb- és a baloldalon, de Gombkötő Beáta kiemelte: annak, aki öt évig nem végez lelkipásztori munkát, több vizsgát újra le kell tennie, hogy ismét egy közösség lelkésze lehessen.

Felmerültek a következő kérdések is: vajon miként élik meg a katolikusok, hogy sokan mást gondolnak a migrációról, mint Ferenc pápa, jó-e, ha a Katolikus Egyház próbál kompromisszumot kötni a Kínai Népköztársasággal, miként valósult meg hazánkban az egyház és az állam szétválasztása. Utóbbi kérdés kapcsán a válaszadók hangsúlyozták: az állam nem kegyet gyakorol, amikor bizonyos feladatokra pénzt ad az egyházaknak, hiszen például az oktatás, az egészségügy vagy a szociális ellátás terén az állami feladatok egy részét vállalják magukra, így minden állampolgár érdekében végzik tevékenységüket. Az állam által adott anyagi támogatás esetében felmerült az a kérdés is, vajon a hatalom kér-e, várhat-e valami „ellenszolgáltatást” a juttatott pénzek fejében. Mindhárom felekezet képviselőjének válasza az egyértelmű nem volt, bár az evangélikus lelkésznő az állami támogatások jelenlegi elosztása kapcsán nehezményezte, hogy az evangélikusok a többi felekezettel szemben számarányukhoz képest jóval kisebb összeget kaptak. Hozzátette: ezt talán magyarázhatja, hogy egyháza püspökei némi kritikával illették a kormányt…

Persze a napi politikai kérdések is felmerültek. Kire kell, kire lehet szavazni a közelgő választásokon, vajon a lelkészek, lelkipásztorok elmennek-e szavazni? Mindannyian egyetértettek abban, hogy olyan személyek méltók a bizalmunkra, akik tiszteletben tartják az egyházak által képviselt értékeket. Ennek kapcsán nyomban felvetődött az újabb kérdés: mit lehet azokkal a politikusokkal kezdeni, akik a kereszténységre hivatkozva csábítják magukhoz a választókat, ám cselekedeteik nincsenek összhangban a jézusi szeretetparanccsal.

Nagy gondot jelent, hogy Jézus nem indul a választásokon – jegyezte meg viccesen Fábry Kornél. Majd arra figyelmeztetett, hogy a választónak arra a személyre, pártra kell a voksát adnia, aki vagy amely a lehetőségek szerint valóban azokat az értékeket képviseli, amelyek a legközelebb vannak a krisztusi tanításhoz.

Nekünk, az egyház tagjainak ezen értékek mellett kell keresnünk az utat. Ha egy-egy politikus – szavazatszerzés érdekében – felhasználja a keresztény vagy a katolikus szót, az ellen mi nemigen tehetünk semmit. Bölcsnek kell lennünk és felismernünk az igaz és a hazug cselekedeteket, gondolatokat – figyelmeztetett a katolikus lelkipásztor. Hozzátette: ha egy ilyen politikus belépne hozzá a gyóntatófülkébe, akkor minden bizonnyal megfeddné, hiszen a gyónáskor a pap az irgalmas Atyát képviseli, de bírói szerepe is van.

Az iszlám európai jelenléte, a migráció kérdése is felmerült. A válaszadók egyetértettek abban, hogy Európa gyökerei meggyengültek, így nagyobb teret nyerhet iszlám. Hozzátették: magunkat kell megerősíteni ahhoz, hogy belássuk, nem csupán „idegenben” lehet misszionálni. A kontinensünkre érkezőknek is fel lehet mutatni hitünk értékeit.

Mivel számos kérdés maradt a papírcetliken, az érdeklődők ígéretet kaptak, hogy a „Szólj be a papnak” beszélgetéssorozat honlapján igyekeznek választ adni rájuk. Érdemes tehát az interneten is felkeresni őket, illetve tájékozódni a következő beszélgetés helyszínéről és időpontjáról.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír