Müller bíboros: A házasság ajándék, mely értelmet ad az életnek

Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa 2014 júniusában adott interjút Carlos Granados spanyol újságírónak, a madridi Biblioteca de Autores Cristianos (Keresztény Szerzők Könyvtára) igazgatójának.

A The Hope of the Family című könyvben Müller bíboros az egyház családdal kapcsolatos tanítása körüli félreértésekre reagál – rámutatva az elvált szülők gyermekeinek drámai helyzetére, és nyomatékosítva, hogy az oktatásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a házasság témájára, s az oktatásnak Isten szeretetének valóságából kell kiindulnia.

A családdal foglalkozó püspöki szinódust október 5. és 19. között tartják Rómában, témája: A családpasztoráció kihívásai az új evangelizáció összefüggésében. Számos spekuláció született már az egyház tanításában bekövetkező lehetséges változásokról – például az elváltak és újraházasodottak szentáldozásáról, valamint a házasság semmissé nyilvánításának könnyítéséről.

A találgatásokkal szemben Müller bíboros hangsúlyozza, hogy „egy érvényes házasság abszolút felbonthatatlansága nem csupán tan, hanem az egyház Istentől eredő, döntő fontosságú dogmája”.

A bíboros reagált arra a vitára is, melyben az vetődött fel, hogy engedjék meg a házastársaknak, hogy „újrakezdhessék az életet”, és hogy a két ember közötti szerelem elmúlhat. Ezek hibás elméletek a főpásztor szerint, hiszen mint mondja: „Senki nem nyilváníthatja a házasságot semmisnek olyan kifogással, hogy a felek közötti szerelem meghalt, mivel a házasság felbonthatatlansága nem az emberi érzelmek állandóságától vagy mulandóságától függ. A házasságnak ez a tulajdonsága magától Istentől származik. Az Úrtól, aki részt vesz a házasságban, ott van a férfi és a nő között. Ezért létezik köztük az Istentől származó kötelék.”

Müller bíboros szerint a házasság társadalmi értelmezésében megjelenő hibák az individualizmusból fakadnak. „Egy feszült, énközpontú és szubjektív világban a házasság nem fogható fel többé lehetőségként arra, hogy általa – a benne megvalósuló szeretetmegosztás révén – az emberi létezés elérje teljességét – mutatott rá Müller bíboros. – Hirdessük, mutassuk meg újra Istent, a szerető Szentháromságot! Hirdetnünk kell a kinyilatkoztatás Istenét, aki mindannyiunkat arra hív, hogy részesei legyünk az Ő szentháromságos létének.”

A Hittani Kongregáció prefektusa szerint komolyabb oktatásra van szükség a házassággal kapcsolatban, mégpedig a kezdetektől fogva. „A kezdetektől készülni kell a házasságra, gyerekkortól és serdülőkortól, és ennek elsődleges pasztorális és oktatási feladatnak kell lennie” – mondja.

A főpásztor hangsúlyozta, hogy az élet csak úgy lehet értelmes, ha tényleges, kézzel fogható ajándékká válik valaki számára a hétköznapokban. „Az élet a házasság misztériumában születik. A házasság kiváltságos hely, a végleges és feltétel nélküli önátadás helye, ajándék, mely értelmet ad az életnek” – fogalmazott Müller bíboros.

A prefektus rámutatott arra is, hogy a házassággal kapcsolatos modern nézet azért alapjában elhibázott, mert téves antropológiai felfogásban gyökerezik, amely „katasztrófához vezet, mert az igazi humanizmus istenközpontú”.

„Pásztorként azt mondom magamnak: ez nem lehet! El kell mondanunk az embereknek az igazságot! Ki kell nyitnunk a szemüket, elmondani nekik, hogy egy téves antropológián keresztül gyáván becsapták őket, és ez csak katasztrófához vezethet.”

Müller bíboros az interjúban beszélt azokról a félreértésekről is, melyek Ferenc pápa kijelentései körül keletkeznek.

A média felkapta a pápa hasonlatát, amelyben az egyházat frontkórházhoz hasonlította. A bíboros ezzel kapcsolatban elmondta: „Ez a kép nagyon szép, ugyanakkor nem manipulálhatjuk Ferenc pápa szavait, nem szoríthatjuk az egyház teljes valóságát ebbe a képbe. Az egyház önmagában nem csak egy kórház: az egyház az Atya háza.”

A szegényekkel kapcsolatban, mely témakör Ferenc pápa tanításának sarkalatos pontja, a prefektus így fogalmazott: „Hangsúlyozni kell, hogy a harmadik és negyedik világ szegényei között, akik a lét perifériáin élnek, ott vannak azok a gyerekek is, akiknek szüleik nélkül kell felnőniük. Ők a válás árvái, akik talán a szegények legszegényebbjei a világon.”

„A szegények legszegényebbjei ők, a válások árvái, akik többnyire nem az anyagi javak tekintetében szegény nemzetek gyermekei között találhatók, hanem Európában és Észak-Amerikában, vagyis a világ jómódú részein. Ezek az árvák olykor anyagi javak és pénzzel megszerezhető dolgok bőségében élnek, mégis a legszegényebbek a szegények között, mert a sok anyagi jó ellenére meg vannak fosztva a legalapvetőbb jótól: a két szülő önátadó szeretetétől, a két, gyermekeiért önmagáról lemondani tudó szülőtől” – hangsúlyozta Müller bíboros.

A The Hope of the Family című kötethez Fernando Sebastian Aguilar bíboros, Pamplona és Tudela nyugalmazott érseke írt előszót, melyben megállapítja: „A fő problémát a családot tekintve jelenleg az egyházban nem az jelenti, hogy kevés elvált és polgárilag újraházasodott ember szeretne részesedni az Eucharisztiában. A komoly gondot azon megkereszteltek sokasága jelenti, akik csak polgári házasságot kötöttek, valamint az a szintén nagyszámú szentségi házasságot kötött pár, akik házasságukat nem a krisztusi tanítással összhangban, nem az egyház tanítása szerint élik meg – pedig ez tenné őket Krisztusnak a világban jelen lévő és működő egyháza iránt tanúsított szeretete élő ikonjaivá.”

Az interjú a német bíboros utolsó megszólalása volt a hamarosan kezdődő szinódus előtt. 

Szintén az Ignatius Press kiadó jelenteti meg október elején a Remaining in the Truth of Christ (Megmaradni Krisztus igazságában) című könyvet, melynek szerzője öt bíboros és négy tudós. A bíborosok: Gerhard Müller német bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa, Raymond Leo Burke amerikai bíboros, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa, Walter Brandmüller német bíboros, a Történettudományi Pápai Tanács elnöke, Carlo Caffarra bíboros, bolognai érsek és Velasio De Paolis olasz bíboros, a gazdasági prefektúra elnöke, a Krisztus Légiója Kongregáció pápai megbízottja. A szerzők állást foglalnak a házasság felbonthatatlansága mellett, és nemet mondanak az elváltak és polgárilag újraházasodottak megáldoztatására.

Magyar Kurír
(bh)