Nagyböjti lelkinapot tartott a pozsonyi magyar katolikus közösség

Előző este keresztúti ájtatosságot tartottak, melyen Boldog Brenner János vértanú égi közbenjárását kérték újabb papi hivatásokért.

A lelkinap szintén a keresztút imádkozásával vette kezdetét, melyben párhuzamba került Jézus passiója Boldog Brenner János és Isten szolgája Mindszenty József földi életének keresztútjával. Ezt követte Brenner József előadása testvére életéről, majd Perger Gyula lelkipásztor, egyháztörténész előadása Mindszenty József életéről. A program a ministránsok imájával folytatódott, majd a Mathai Szent János-plébániatemplomban (Szentháromság-templom) szentmisével ért véget.

Molnár Tamás elmondta, hogy a lelkinap célja arra irányítani a figyelmet, hogy milyen a mi személyes viszonyunk Jézus Krisztussal, Megváltónkkal; ebben segít a két példakép, akiknek életéről elmélkednek.

Brenner József atya felidézte testvére életútját. Kiemelte János mély emberszeretetét, s azt, hogy a kommunista diktatúra éveiben milyen komoly munkát végzett az ifjúságpasztoráció területén. Az államhatalom fenyegetései ellenére folytatta szolgálatát, egészen 1957. december közepéig, addig az éjszakáig, amikor azzal az ürüggyel, hogy beteghez hívják, kicsalták a plébániáról, és harminckét késszúrással megölték. A boncolási jegyzőkönyv szerint különös kegyetlenséggel követték el a gyilkosságot, megtaposták, összevagdalták a két kezét, mert védte az Oltáriszentséget. Ezért Magyar Tarzíciusznak is nevezik Brenner Jánost.

Perger Gyula atya Mindszenty József bíboros életpályáját ismertette meg a pozsonyi magyar hívekkel. Felidézte azt a momentumot is, hogy amikor a pápa 1946. február 21-én Mindszenty József fejére helyezte a bíborosok kalapját, így szólt hozzá: „A harminckettő közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíborszínnel jelzett vértanúságot.” 1948 karácsonyán el is kezdődött a bíboros kálváriája. Először az Andrássy út 60.-ban kínozták, majd 1956. október 30-áig börtönben volt. Ezt követően tizennégy évig a budapesti amerikai követség rezidenciáján élt. 1971. szeptember 28-án az Apostoli Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot. 1975. május 6-án halt meg a bécsi irgalmasrendi kórházban. Holttestét végakarata szerint Mariazellben temették el, majd 1991. május 4-én ünnepélyesen újratemették az esztergomi bazilika altemplomában. Ferenc pápa idén februárban írta alá azt a dekrétumot, mely elismeri Mindszenty József hősies erényeit.

Forrás: Pozsonyi magyar katolikus közösség 

Fotó: Hritz István, Pálinkás András

Magyar Kurír