Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Dési András „Hármat tudtam a tízparancsolatból” címmel mutatja be Peter Seewald német újságírót, akinek a közelmúltban jelent meg interjúkötete, amelyben XVI. Benedek pápával beszélget. A cikkíró felidézi: „Hármat fel tudott mondani a tízparancsolatból, és Peter Seewald szerint ez elég volt ahhoz, hogy az 1990-es évek elején, a müncheni Süddeutsche Zeitung Magazinjának szerkesztőségében ő vigye a ’vallásügyi’ témákat. Olyannyira, hogy újságírót megbízták: egy héten át kísérje el Joseph Ratzinger bíborost, müncheni érseket, és írjon portrét a Hittani Kongregáció prefektusáról. Seewald végül harminc percet kapott, abból másfél órás beszélgetés és egy hosszú kapcsolat kezdete lett. Az ötvenhat éves zsurnalisztát ma már az időközben XVI. Benedek néven a Vatikán élére választott egyházfő bizalmasának, egyben ’publicisztikai szócsövének’ tekintik.” A cikkből kiderül, hogy a ma már családos Seewald az 1990-es évek közepén tért vissza az egyházba, azután, hogy megjelent első interjúkötete a Vatikán második emberének számító Ratzinger bíborossal. „Rájöttem, hogy a szabadság, az egyenlőség és a testvériség az evangéliumban is megtalálható” – mondta megtérésről a két fiúgyermek apja. Seewald az elmúlt húsz évben teológiailag is képezte magát, és büszke arra, hogy jó előre megjósolta: II. János Pál pápát XVI. Benedek követi majd Szent Péter trónján. A mostani interjúkötetből már az első héten 180 ezer példányt eladtak. Peter Seewald Jézusról már írt életrajzot, most pedig Szűz Mária biográfiájának megírására készül.

A Heti Válaszban (Minden út Rómába vezet 48-49.o.) John Broadhurst fulhami püspök nyilatkozik, aki egyike annak az öt anglikán főpapnak, akik januártól átlépnek a római katolikus egyházba, mivel ő is elutasítja, hogy egyháza pappá szentelje a nőket, illetve, hogy túlzottan jóváhagyó legyen a homoszexualitással kapcsolatban. Elmondta: „A nők teljesen egyenrangúak a férfiakkal. Nő a háziorvosom, az ügyvédem és a könyvelőm. De papnak lenni nem foglalkozás, hanem hivatás. Amikor az anglikán egyházban felmerült a női papság gondolata, Robert Runcie akkori canterbury érsek kikérte II. János Pál véleményét. A pápa azt válaszolta, hogy nincs felhatalmazásunk változtatni azon, amit Jézus Krisztus elrendelt. Ezzel kapcsolatban három dologra is hivatkozhatunk: az apostoli hitvallásra, a Szentírásra, valamint a papi rend szabályaira. A Szentírás megtagadása eretnekség.” A homoszexualitással kapcsolatban a püspök elmondta: „Nem a homoszexualitással való együttélés a probléma – bár kirívó, hogy Amerikában meleg püspökök felszentelése is lehetséges. Ez elriasztja az egyháztól az afrikai és ázsiai hívőket. Az én ellenérzésem ott kezdődik, ha egy egyház a házasság rangján áldja meg azonos nemű párok együttélését, továbbá nem tartom támogatandónak, ha egy homoszexuális egyén szüntelenül hirdeti a nemi hovatartozását. Én négygyermekes apa létemre sem szónokolok folyvást a szexualitásomról. Amikor fiatal voltam, még büntetendő volt a homoszexualitás. Nem kívánom, hogy ma is az legyen. Egy egyház részéről viszont helytelen a jóváhagyó hozzáállás. A legtöbb hívő ezt kifogásolja.”

Hazai hírek

Ugyancsak a Heti Válaszban (Kilencvenkilenc bárány 30-33.o.) Balás Béla kaposvári megyéspüspök nyilatkozik, aki kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg Magyarország se nem Mária országa, sem pedig Kádár népe, „Két szék között vagyunk, a pad alatt. Elég, ha azt vesszük, hogy több nemzedék óta nincs széles körben hittan- és etikaoktatás – és csodálkozunk, hogy már a gimnáziumban verik agyon egymást a diákjaink… Ugyanakkor véleményem nem vádirat, hanem sürgetés a lelkiismeret-vizsgálatra – elsősorban az én számomra. Jézus az én ajtómon kopog, sőt dörömböl. Mert ha annak idején egy bárány hiánya is fájdalmas volt, mennyivel inkább égbe kiált a helyzet most, hogy jószerivel kilencvenkilenc kóborol. Minden korábbinál sürgetőbb hát a feladat: embert menteni, azonnal. Nem párt vagy ideológia mellé kell szegődnünk, nem személyi kultuszokat kell teremtenünk, hanem beállni a mindennapok frontvonalába.” A főpásztor azt állítja: még a gondolataiban sem fordult meg, hogy ellenezné, hogy szerepeljen az új alkotmányban a Szent Koronára való hivatkozás, „Miért én volnék illetékes ebben a kérdésben, különösen, hogy némelyekben felvetődik: élőlény-e a Szent Korona, vagy keresztje áramszedője-e valamiféle kozmikus energiának? Nemrég többedmagammal meghívást kaptam a köztársasági elnök úrtól, hogy az alkotmányozásról tájékozódjunk, és ennek hatására tettem közzé írásomat. Ebben azon töprengtem, milyen új nyelven lehet a régi értékeinket ma megfogalmazni.” Balás Béla beszélt arról is, hogy ismer hiteles katolikus politikusokat, elsőként Soltész Miklós szociális államtitkárt említette: „Fiatalkora óta ismerem: láttam, hogyan törődött sérültekkel, csángó fiatalokkal, minden rászorulóval. Az idősebbek közül Harrach Pétert érzem hitelesnek, harmadiknak pedig egy reformátust, Balog Zoltánt mondanám. Ökumenikus nyitottsága tiszteletre méltó, és különös tapintattal nyújt lelki segítséget a kormányfőnek és családjának. Ráadásként Orbán Viktort nevezem meg – eddig ő nekem nem okozott csalódást.” A főpásztor arra is kitért: „… amikor egyesek talicskában viszik haza a közpénzt, nem elég mindenkit ellenőrizni; az ellenőr ellenőrét is ellenőrizni kell. De meddig lehet ezt fokozni? Valójában egyetlen kontroll marad: a lelkiismeret – amögött pedig az élő Isten. Kedvenc szentem Néri Szent Fülöp. Ő imádkozta a XVI. században, hogy ’Uram, vigyázz Fülöpre, mert meglásd, estére még elárul téged’. Valahogy így kellene élni – ha a hűség egy napra már sikerült, miért ne folytatódhatna?”

Ugyancsak a Heti Válaszban (Makó és Jeruzsálem… 38-40.o.) Makovecz Imre Kossuth-díjas építész nyilatkozik, aki elmondta: a katolikus egyházon belül „egyetlen emberrel nem megfelelő a kapcsolatom: Erdő Péterrel. Vele tíz évig dolgoztunk együtt a piliscsabai katolikus egyetem épületein, nem minden feszültség nélkül.” A világhírű építész leszögezte: hiába tartja sok katolikus ezoterikusnak, számára a Megváltó Krisztus születése a legnagyobb ünnep. Egyúttal kijelentette: „Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja, és kormányozza? Mert a rendszer működik. Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is belőle vagyok. Meg maga is, ahogy a kutya, a hernyó, a lepke, a felhő meg minden létező. Mindig fölfele mutogatunk, amikor a Jóistenről beszélünk, ami mókás, mert közben Ausztráliában is fölfele mutogatnak, ami ugye éppen az ellenkező irány. Pedig ha Istenről beszélünk, körbe kellene mutatni. Ott van mindenben, bennünk is. A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott, és csak ott születik meg a megismerés. Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik, nem tetszik. A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő. Amikor megszűnik a tetszik, nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésre. Azaz, ha szereted. Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én nem is hiszek. Csupán nem vagyok vak. Azt viszont, aki erre a valóságra ráirányította a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus.”

A Magyar Nemzet (Medián… 3.o.) ismerteti a Medián felismerését, amely szerint egyaránt a kérdezettek 45 százaléka véli úgy, hogy a Szent Koronára és a magyarság keresztény gyökereire utalni kell az új alkotmányban, 40-40 százalék viszont ellenkező véleményen van.

Magyar Kurír