Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (3.o.) Erdő: többek vagyunk halandó önmagunknál címmel tudósít. A lap kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros prímás, a Magyar Katolikus Egyház feje pünkösdvasárnap, az egyház születésének ünnepén elmondott szentbeszédében leszögezte: „az élet többről szól, mint a válságkezelésről, csüggedésről, elöregedésről vagy a hétköznapi gondok megoldásáról… Sokszor megfeledkezünk arról, hogy többek vagyunk látható és halandó önmagunknál. Akinek a valóság egészére nyílik rá a hite, akinek a földi életén túlra tekint a reménye, aki megtapasztalja, hogy együttműködhet a Szentlélek isteni erejével, annak élete van, annak otthona van a jövőben, annak a nemzetsége, a családja vagy a szellemi családja áldott és áldás hordozója az emberek között… Isten üdvösségre, örök boldogságra szán, s közben szabadsággal ajándékoz meg minket.” A bíboros prímás pünkösdhétfőn, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági és családi napján pedig arról beszélt, hogy nem lehet elválasztani a hitre nevelést a hit ismeretének átadásától. XVI. Benedek pápát idézve azt mondta: a hit évében az a legfontosabb, hogy a hit továbbadásánál a tartalomra kell koncentrálni. „Jézustól a missziói parancsban azt kapták az apostolok, hogy ne csak az örömhír érzelmét adják át, hanem annak tartalmát is, tehát Krisztus életéről, haláláról, feltámadásáról is számoljanak be az embereknek, amellyel Jézus megnyitotta az utat a híveknek az örök életre” – mondta Erdő Péter. Bölcskei Gusztáv, a református egyház püspöke, a zsinat lelkészi elnöke a debreceni nagytemplomban vasárnap elmondott prédikációjában a legdemokratikusabb ünnepnek nevezte a pünkösdöt, mert mindenkire tartozik. A mai, indulatokkal teli világban különösen nagy szükség van a lélekjelenlétre, ami csak a Szentlélek segítségével érhető el. A budapesti Deák téri evangélikus templomban Gáncs Péter, az evangélikus egyház elnök-püspöke az öröm ünnepének nevezte a pünkösdöt, ami arról is szól, hogy Isten érthetően szól hozzánk. A Magyar Nemzet néhány sorban megemlíti azt is, hogy XVI. Benedek pápa pünkösdvasárnap igazságra és igazságosságra szólította fel a katolikusokat, a híveknek azért kell imádkozniuk, hogy a Szentlélek megmutassa nekik az igaz utat. A polgári napilap a csíksomlyói búcsúról is röviden számol be, idézve a szentmisét celebráló Jakubinyi György gyulafehérvári érseket: „a Szűzanya hazavárja gyermekeit, mi mindannyian hazajöttünk.”  

A Magyar Hírlap (2.o.) Javuló viszony, a Magyar Nemzet (3.o.) Más viszony címekkel idéz a történelmi keresztény egyházak vezetőinek az MTI részére adott, a kormány egyházakat érintő, kétéves munkáját értékelő interjújából. Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek leszögezte: az átfogó törvényi szabályozások következtében átalakult az állam és az egyház kapcsolata, de nem alakult ki szoros összefonódás. A változások azért nem mutatkoznak, mert a törvények végrehajtása még nem kezdődött meg. Bölcskei Gusztáv református püspök szerint szükség volt új egyházügyi törvényre, mert az a liberális felfogás, amelynek alapján a korábbiakban nagyon könnyen lehetett egyházat alapítani, sok anomáliát idézett elő. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke közölte azt is: a kormányzati munka két évének értékelésével kapcsolatban a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök leül majd tárgyalni az egyházakkal. Gáncs Péter, az evangélikus egyház elnök-püspöke szerint az Orbán-kormány sok tekintetben „természetes szövetségesként” viszonyul az egyházakhoz. Kiemelte: az alaptörvényben deklarált értékek döntő többsége összhangban van a zsidó-keresztény értékrenddel. 

A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi Erdő Péter bíboros prímást: „mi nem kértük, hogy változzon meg a hitoktatás jogi helyzete az iskolákban… alapvetően az igényeknek megfelelő oktatási lehetőség megvolt.” 

A Népszabadság (8.o.) A pápa inasa minden iratot lefénymásolt, a Népszava (1.,9.o.) Csak áldozat a pápa kamarása?, a Magyar Nemzet (8.o.) A pápát védik a kiszivárogtatók? címekkel számolnak be arról, hogy a Vatikánból bizalmas dokumentumok jutottak ki a sajtóból. Mindhárom lap idéz egy neve elhallgatását kérő vatikáni dolgozót, aki a La Repubblica és a La Stampa című újságoknak elmondta: „bevallom: én vagyok az egyik áruló, a pápa védelmében tesszük, az egyház szennyesének feltárására”. A névtelenül nyilatkozó személy azt állítja, hogy a pénteken letartóztatott pápai inas, Paolo Gabriele nem tett mást, mint parancsnak engedelmeskedett. A Népszava valószínűsíti, hogy Gabriele csak áldozat, akit csőbe húztak. A Corriere della Sera úgy tudja, olasz bíboros mozgatja a vatikáni szálakat, és az egész ügy „olasz bíborosok közötti harc.” A La Repubblicának nyilatkozó Hans Küng német teológus szerint szoros kapcsolat van a Vatileaks, az IOR vatikáni bank elnöke, Ettore Gotti Tedeschi eltávolítása és a Vatikánnal ellentétben álló lefebvriánusok között. Küng leszögezte: a vatikáni udvar visszatért a középkorba, és a pápa képtelen irányítani. A Népszabadság kiemeli: az olasz sajtó nem hagy kétséget afölött, hogy a Vatikánban megindult az utódlási harc XVI. Benedek pápa trónjáért. Az Il Messageróban Rocco Buttiglione katolikus filozófus, olasz politikus azt mondta: a szálakat a Vatikánon kívülről, az olasz politikából mozgatják. A Magyar Nemzet közli azt is, hogy a Szentszék tegnap tagadta, hogy a kiszivárogtatásokkal egy bíborost is gyanúsítanának. 

A Népszabadság (2.o.) Ikonosztázszentelő címmel fényképes beszámolót közöl arról, hogy Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök felszentelte a szolnoki görögkatolikus templom új ikonosztázát. Az ikonokat Korényi János ikonfestő és Korényi Kinga ötvösművész készítették.

Magyar Kurír