Napi sajtószemle

– 2014. április 30., szerda | 10:10

Az április 30-i lapok szemléje

A Magyar Nemzet (2.o.) Iskolát építtet a katolikus egyházmegye Szombathelyen című beszámolója szerint Veres András szombathelyi megyéspüspök tegnap közölte: több mint kétmilliárd forintos állami és uniós pályázati támogatással huszonnégy tantermes épületegyüttest építtet Szombathelyen a katolikus egyházmegye. A főpásztor elmondta: egy tízezer négyzetméter alapterületű, háromszintes iskola épül korszerű szaktantermekkel, jól felszerelt laboratóriummal és tornacsarnokkal. Reményeik szerint a jelenleg két külön telephelyen, leromlott állagú épületekben működő Brenner János Általános Iskola és Gimnázium 2015 szeptemberében már az új épületegyüttesben kezdheti meg a tanévet.

A Heti Válaszban (38.o.) Rajcsányi Gellért Mennyire keresztény Nagy-Britannia? címmel reagál arra, hogy húsvét előtt David Cameron brit miniszterelnök egy fogadáson kijelentette – „Büszkének kellene lennünk arra, hogy keresztények vagyunk – én büszke vagyok rá –, és ne szégyelljük magunkat ennek kimondása miatt” –, mire 55 értelmiségi küldött neki nyílt levelet, mondván: Nagy-Britannia keresztény országnak nevezése megosztja a társadalmat. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a 2011-es népszámláláson a brit társadalom 58,8 százaléka vallotta magát kereszténynek, és csak 26,6 százalék kifejezetten vallástalannak. Igaz, tíz évvel korábban még 71,2 százaléknyi keresztényt és 15,9 százalék vallástalant számoltak össze. Az EU-ban 2012-es adatok szerint 72 százaléknyian vallották magukat kereszténynek. Ugyanakkor óriásiak a regionális különbségek, a szinte vallástalan csehektől és észtektől a mélyen vallásos Máltáig, Ciprusig és Lengyelországig. Rajcsányi arra is emlékeztet, hogy tíz évvel ezelőtt a hisztérikus szekularista ellenkezés miatt nem került bele az EU alkotmányába az Európa keresztény gyökereire való hivatkozás. Néhány évvel később pedig Anglea Merkel német kancellár ígéretet tett XVI. Benedek akkori pápának, hogy kiállna a kereszténységnek és Istennek az európai alkotmányba való belefoglalása mellett. Ezt ugyanúgy megtámadta a német sajtó egy része, mint ahogy most Cameront bírálják a brit szekularisták. A cikkíró úgy véli: „Egy iránytűjét vesztett, tanácstalanná vált Európában” szükség van a vita folytatására, de ehhez az is kell, hogy „egyik fél se tegye le a fegyvert a másik előtt, és a tolerancia zászlóvivői is gyakorolják a másként gondolkodókkal szembeni türelem erényét.”

A maszol.ro Sógor Csaba: Keresztény hitünk is európai érték című tudósítása szerint hétfő délután Székelyudvarhelyen, a Bocskai Házban megszervezett egyházi találkozón Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kijelentette: "Az egyházaknak Erdélyben helyenként hangsúlyosabb a jelenlétük a civil társadaloménál. Brüsszelben mindig el kell mondanunk, hogy nálunk erős egyházak vannak, amelyek fontos szerepet töltenek be a helyi közösségekben.” Az RMDSZ EP-képviselője hangsúlyozta: a nyugati társadalmak egy részében már kisebb az egyházak jelentősége, ennek pedig sok esetben hatása van az emberek és a családok értékrendjére is. ,,Brüsszeltől nagyon sok mindent tanulhatunk, olyan példákat, amelyek követésével a mi országunk is európaibb lehet, de egyvalamire nem lesz képes megtanítani bennünket: ha elveszítjük keresztény hitünket és értékrendünket, azt a nyugati modernizáció sosem hozza vissza számunkra. Mi arra törekszünk, hogy ezeket az értékeket is elvigyük és felmutassuk Európában.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Hisztériakeltés helyett kiengesztelődés kell, a Magyar Nemzet (2.o.) Védelmet ad a hiteles kereszténység címekkel számolnak be a Károli Gáspár Református Egyetem és a Barankovics István által szervezett konferenciáról, amelyen Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője előadásában kijelentette: a legbiztosabb védelmet a hiteles kereszténység adja a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen, és biztosítja, hogy soha többet ne forduljon elő a holokauszt. „Hívő keresztények és zsidók ugyanazt válaszolják a kor nagy kérdéseire, és képesek egymás felé fordulni. Nincs olyan tisztességes ember, aki ne tisztelegne a holokauszt áldozatai előtt, és ezt követeli tőlünk a keresztény hit” – fogalmazott a KDNP politikusa. Egyúttal utalt arra, hogy a keresztény és zsidó emberek között sem mindenki hiteles, de leszögezte: „Nekünk az a dolgunk, hogy erősítsük a hiteles emberek közösségét.” Heisler András, a Mazsihisz elnöke figyelmeztetett: a kereszténységgel nem egyeztethető össze az antiszemitizmus. „A holokausztot mindig érzékenységgel kell kezelni, és a szenvedés negligálása soha nem elfogadható. A párbeszédben részt vevők a közös értékeket keresik, ez pedig az emberiség népeinek és vallásainak békés egymás mellett élését segíti.” Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke emlékeztetett rá: egyházuk mindig is egyértelművé tette, hogy mi az álláspontjuk az antiszemitizmus kérdésében. Kijelentette: „A holokauszt emlékév sikere nem azon múlik, hogy milyen lesz az emlékmű, hanem azon, hogy a közösségek miként tudják segíteni a ma élőket abban, hogy felfogják, mi történt hetven éve a holokauszt idején. Nem szabad csak arra a néhány 1944-es hónapra gondolni, amikor a szörnyűségek megtörténtek, hanem tudnunk kell, hogy milyen események vezettek ide.” Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke hangsúlyozta: nem lehet különbséget tenni az áldozatok között. Hozzátette: el kell kerülni a vádaskodást, hiszen az Ó- és az Újszövetség népe mindig ugyanaz. Osztie Zoltán megjegyezte: fáj neki a minden oldalról megmutatkozó hisztériakeltés, az árkokat áthidalni, s nem mélyíteni kellene. Szerinte a keresztények küldetésének egyik legfontosabb része a kiengesztelődés szolgálata. Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely elnöke kijelentette: „Én szívből szeretem zsidó honfitársaimat, testvéreimet, akikkel Istenben egyek vagyunk.” Weisz Péter összefogásra buzdított, hogy vallása, származása miatt egyetlen embernek se csorbuljon a méltósága.

A maszol.ro Katolikus angol gimnázium diákja késelte meg tanárát című beszámolója szerint 30 diák nézte végig, ahogy az egyik társuk óra közben odamegy a tanárnőjükhöz, majd többször is megszúrja őt egy késsel a leedsi Corpus Christi katolikus gimnáziumban. Egy másik teremben levő diáklány a falakon át is hallotta a 61 éves tanárnő sikolyait. A késelést végignéző diákok riasztották végül az iskolát, a kiérkező rendőrök pedig megtalálták a kést és elvitték a gyanúsítottat, egy 15 éves fiút. A tanfelügyelő elmondása szerint azóta a gyerekek teljes sokkban vannak, és szakembereket kérnek fel, hogy segítsenek nekik feldolgozni azt, amit láttak. A Skynews riportere szerint ezek a jelenetek eddig az amerikai iskolákra voltak jellemzőek, nem pedig egy biztonságosnak mondott, vallásos angol gimnáziumra. A negyven éve tanárként dolgozó áldozat szeptemberben ment volna nyugdíjba. Amikor a mentők kiértek, a tanárnő még életben volt, de már nem tudták megmenteni.

Ugyancsak a maszol.ro Keresztre feszítettek két embert Szíriában címmel közli, hogy az ultraradikális iszlamista Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) kedden megerősítette: hét embert kivégzett, kettőt közülük keresztre feszítéssel az észak-szíriai Raka városában. A közlés szerint tíz napja egy motoros csoport pokolgépet hajított egy kereszteződésnél a szervezet fegyvereseire. A robbanásban egy embernek leszakadt a lába, egy gyerek pedig életét veszítette. A közlemény szerint a szervezet fegyveresei elfogták a támadókat és a sejt többi tagját is. „Ma hét személyen végrehajtottuk Allah ítéletét, kettőt közülük keresztre feszítettünk" - áll az üzenetben. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) egy fotót közölt honlapján, amelyen két keresztre feszített ember látható. Az egyiknek a szemét kendő fedi, feje vérben úszik. Testére egy plakátot erősítettek, amelyre ezt írták: „Ez az ember a muzulmánok ellen harcolt, és robbantást hajtott végre ezen a helyen".
A fotón járókelők is láthatók, akik közömbösen haladnak el a kivégzettek mellett. Az OSDH szerint az ILIÁ nem először hajtott végre keresztre feszítést. Április 16-án azért végeztek ki ilyen módon egy férfit, mert „kirabolt egy muzulmánt". Egy másik férfit is keresztre feszítésre ítéltek, aki még várja a kivégzését.

A kronika.ro Megmentőre vár a Makovecz tervezte csíki Millennium-templom című cikke szerint jelentősen megrongálódott a több mint egy évtizede Makovecz Imre tervei alapján épült csíkszeredai Millennium-templom nyugati tornya. A Szent Kereszt plébánia címzetes esperese arról is beszámolt, hogy a keresztek kibontásakor azt tapasztalták, hogy az építkezés alatt használt deszka zsaluk bennük maradtak, ezek pedig az évek során nedvességgel megszívták magukat és korhadni kezdtek. Emellett a téli fagy miatt a réseken beszivárgott víz belülről feszítette a szóba forgó épületelemeket, emiatt elkezdett lepattogni ezekről is a vakolat. „Még tavaly kibontottuk a keresztek belsejét, és kitakarítottuk, ennél többet egyelőre nem tehetünk" – magyarázta az esperes. Hozzátette: „Tavaly októberben kaptuk a hírt, miszerint a magyar kormány felkarolja az alapítvány működését, amely a neves építész hagyatékáért felel." Ígéretet kaptak az alapítvány részéről, hogy támogatni fogják a felújítási munkálatokat, illetve hogy ennek a feltételeit is közlik a plébániával. „Mi jeleztük igényünket és a kialakult helyzetet. Egyelőre nem tehetünk mást, mint várunk" – mondta az esperes.
A hírportál emlékeztet rá: a Millennium-templom tervezését Makovecz Imre díjmentesen vállalta el. Az építőművész tanítványát, Bogos Ernő csíkszeredai építészt kérte meg a részletes terv kidolgozására. Az építésnek 2001 szeptemberében kezdtek neki, és két év alatt be is fejezték. A templomot 2003. október 18-án Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök szentelte fel Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére.

A nyugatijelen.com Mária út – László Dániel egyéni tárlatának bemutatója címmel harangozza be, hogy a temesvári Helios Galériában május 2-án 18 órától kerül sor László Dániel budapesti festőművész MÁRIA ÚT című egyéni tárlatának bemutatójára. A Santiago de Composteláig, a Maria Zellig és Csiksomlyóig megtett gyalogos zarándokutak élményei, átélései, személyes tapasztalatai és benyomásai ihlette 26 festményt felvonultató kiállítást Szekernyés János művészeti író, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezete elnöke nyitja meg. A Mária-kegyhelyekre vezető zarándokutak legfőbb állomásait, Közép-Európa vallási és kulturális értékeit bemutató festészeti kiállítás május 14-ig tekinthető meg, naponta 2–20 óra között a Helios Galériában.

Magyar Kurír