Napi sajtószemle

A karpatinfo.net A vatikáni pedofíliaellenes bizottság az elszámoltathatóságért fog dolgozni című tudósítása szerint világos és hatékony szabályok alapján elszámoltathatók lesznek azok a püspökök és más egyházi tisztségviselők, akik nem jelentik a molesztálás gyanúját vagy nem védik meg a gyereket a pedofil papoktól – ezt ígérte szombaton a Ferenc pápa által létrehozott pedofíliaellenes bizottság, amely hangsúlyozta, hogy döntései során az áldozatok érdekei mindennél előbbre valók.

A Magyar Hírlap (6.o.) Ferenc pápa a békéért imádkozott címmel számol be arról, hogy az ukrajnai békéért és a pusztító afganisztáni földcsuszamlás áldozataiért imádkozott vasárnap Ferenc pápa Úrangyala imádságában. Közli a lap azt is, hogy a Szentatya vasárnap délelőtt hálaadó szentmisét mutatott be Lengyelország védőszentje, Szent Szaniszló tiszteletére a római lengyel gyülekezet templomában, II. János Pál egy héttel ezelőtti szentté avatására emlékezve. Az MH emlékeztet rá: II. János Pál pápai működése alatt három alkalommal misézett a húszezer főt számláló római lengyel gyülekezet plébániatemplomában, és mintegy nyolcvanszor pápává választása előtt, amikor – még Krakkó érsekeként – rendszeresen járt a Vatikánban.

A Magyar Hírlap (Esztergomi mise… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Szentmise… 2.o.) beszámolnak arról, hogy szentmisét mutatott be Mindszenty József bíboros, hercegprímás halálának 39. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros, prímás szombaton az esztergomi bazilikában, a néhai főpásztor sírja fölött. A szentbeszédet Udvardy György pécsi megyéspüspök mondta (Lásd május 3-i számunkban az Udvardy György: A nehézségekben lehetséges a helytállás című tudósításunkat – a szerk.)

A Magyar Hírlapban (3.o.) Stefka István Szentek című vezércikkében felidézi XXIII. János és II. János Pál pápa múlt heti szentté avatását, hangsúlyozva: „Bár egyikük sem volt vértanú, szentté avatásuk indokolt volt, mivel a feszültségekkel és tragédiákkal terhes 20. században hihetetlen nagy erőfeszítéseket tettek a béke megtartásáért, a katolikus egyház egységéért, tekintélyének megerősítéséért, egyáltalán a hívek számának növeléséért, az embertelen kommunizmus visszaszorításáért.” Ám a lap főszerkesztője figyelmeztet: emlékeztetni kell újra a magyar keresztény egyházak papjainak kálváriájára, a kíméletlen egyházüldözésre a kommunista diktatúra alatt, 1945-től a nyolcvanas évekig. Stefka különleges jelentőségűnek nevezi Mindszenty József bíboros tanúságtételét, nem tartja véletlennek, hogy a hét végén a hercegprímás halálának 39. évfordulójáról szentmisével emlékeztek meg, amelyet Edő Péter bíboros, prímás celebrált Esztergomban. A cikkíró leszögezi: „Mindszenty hitvalló, helytálló élete és tanúságtétele példát adott mindenkinek a kommunista diktatúra idején. A bíboros, hercegprímás fel nem avatott szentjeink egyike. Megérdemelte volna, de a világpolitika nem kedvezett boldoggá vagy szentté avatásához, halála után erősödtek a parttalan liberális eszmék, a Vatikán és az Egyesült Államok mindenáron megegyezésre törekedett a Szovjetunióval, a kommunista országokkal. Ebbe a képbe Mindszenty József nem fért bele. Bár boldoggá avatása folyamatban van, addig is a nép lelkében, a történelemben tovább él.” Stefka felidézi, hogy 1948-ban Rákosi Mátyás adta ki a parancsot Mindszenty József letartóztatására. A börtönbe csak egy töviskoszorús Krisztus-képet vitt magával, ezzel a felírással: „Devictus vincit – Legyőzetve győz.”

A szekelyhon.ro Hatvan gyerek járult elsőáldozáshoz címmel tudósít arról, hogy vasárnapaz ünnepi szentmise keretében hatvan székelyruhába öltözött ifjú járult első alkalommal szentáldozáshoz a csíkszeredai Millenniumi-templomban. A hírportál emlékeztet rá: május első vasárnapja minden évben nagy ünnep a Szent Kereszt Főplébánia életében, hisz ezen a napon találkoznak az oltáriszentségben jelen lévő Jézussal a Nagy Imre Általános Iskola tanulói. A gyerekeknek Darvas-Kozma József esperes-plébános szolgáltatta ki Krisztus testét a szentostyában, aki a mai napot mérföldkőnek nevezte, amellyel életük egy fontos szakasza kezdődik. Az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan az elsőáldozók is nagy utat tettek meg Jézussal a kenyértörésig, amely során meggyőződtek, hogy Isten szeret bennünket és végtelenül irgalmas hozzánk. „Isten gyermekei vagyunk, szeretjük Jézust és vele akarunk találkozni, ezért jövünk minden vasár- és ünnepnap szentmisére. A szentmisén úgy veszünk részt, hogy imádkozunk, énekelünk, figyelünk Jézus tanítására és áldozunk. Mindenki áldozhat, aki szereti Jézust és felkészült testileg és lelkileg” – emelte ki elmélkedésében Darvas-Kozma József. Prédikációjában rámutatott a találkozás kettős jelentőségére: egyrészt átadjuk magunkat Istennek, másrészt őt vesszük magunkhoz az áldozás során. A hírportál közli azt is: azok a harmadikosok, akik Csíkszereda más tanintézeteibe járnak, május 18-án 10 órától járulnak elsőáldozáshoz a Millenniumi-templomban.

A Magyar Hírlap (13.o.) Változó ikonok világa címmel számol be arról, hogy egy különleges korszak, a bizánci stílusból a nyugat-európai mintákra való áttérés idejét mutatja be a Belarusz ikonfestészet a 17-18. században című kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. A lapnak Vladzimir Prokopcov igazgató elmondta: a bizánci minták elhagyása után portréjellegűek lettek a szentképek, a hátterükben pedig a mindennapi élet és a táj is megjelent. Különösen érdekes az európai metszetművészet hatásáról tanúskodó sorozat, amely Krisztus életét meséli el több stációban, északi reneszánsz hatásokról árulkodó stílusban. Ezek 1642-1651 között készültek, a ma a lengyel határ közelében lévő Hrodna településen álló Angyali Üdvözlet-templom karzatát díszítették. Láthatók még táblaképek Pál, Tamás és Bertalan apostolról, és több Krisztus-, valamint Szűz Mária-festmény is. Az orgánum kiemeli, hogy az ünnepélyes megnyitón jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás is (A témával kapcsolatban lásd még tegnapi, május 4-i számunkban a Belarusz ikonfestmények a Budai Várban című hírünket – a szerk.)

A Magyar Nemzet (2.o.) Gyurcsány a melegházasságért címmel adja hírül, hogy elkészült a DK azonos neműek házasságát lehetővé tevő törvényjavaslata, amelyről nyílt vitát kezdeményeznek. A DK külföldi példákra hivatkozik, de azt Gyurcsány Ferenc pártelnök, volt kormányfő is elismerte, a kezdeményezést nem támogatja a társadalom többsége. Javaslatuk célja ezért az, hogy a kérdést a közbeszéd részévé tegyék. „Ferenc pápa mondta egy kérdésre válaszolva: Ki vagyok én, hogy megítéljem, ki hogyan szeressen? Ha ez a mondat elhangzik Róma püspökének szájából, akkor nem érdemes erről normálisan beszélgetni, előítéletek nélkül?” – nyilatkozta a Hír TV-nek Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: Magyarországon sok tíz évig erre nem lesz út, de azt örömmel venné, ha a magyarok indulat és megbélyegzés nélkül tudnának, mernének erről beszélni.

Magyar Kurír